Biszku Béla nincs többé. Biszku Béla nem csupán a pártállam kiszolgálója volt, hanem belügyminiszterként felelős az ártatlanul és megtorlásból halálra ítélt politikai foglyok meggyilkolásáért, a vezetőit tekintve teljes egészében, eseményeiben pedig részben demokratikus szocialista 1956-os forradalom vérbe fojtásáért. A Kádár-kormány megalakulása után a Központi Bizottságban még több halálos ítélet mellett érvelt. Koncepciós perek tucatjai indultak el belügyminisztersége alatt, egy olyan rendszerben, ahol az igazságszolgáltatás nem csupán a párt alá volt rendelve, hanem a párt ökleként funkcionált.
Jogerős ítélet nem született ellene, de ha szembe akarunk nézni az elmúlt száz év magyar történelmével, és ezen belül pedig a pártállam sötét időszakával, és nem csupán a Rákosi-, hanem a Kádár-rendszer sötét időszakával is, akkor ki kell mondanunk: bűnös volt.
Ellenben ezt a szembenézést kicsit sem segítette a történészek által indított, de a politika által az emlékezéstől ellopott Biszku elleni kirakatper. Tetszettek volna forradalmat csinálni – ahogy Antall József, a Harmadik Köztársaság első miniszterelnöke mondta. Húsz évvel a rendszerváltás után ez a per csak a gyűlöletkeltésre, a történelmi feldolgozás és a rendszer megértése helyett a gyűlölet egy emberen való kiélésére volt alkalmas. Húsz évvel a rendszerváltás után ez a per csak arra volt jó, hogy ne nézzünk szembe magával a rendszerváltással.
Antall mondatai nem a kommunisták legyilkolásáról szóltak, ahogy sokan értik ma is, nem a fegyveres forradalomról, hanem az átmenet radikálisabb voltáról. A társadalom akkor nem támogatta valójában a leszámolást a kommunista rendszer vezetőivel, csupán kedélyesen hallgatta a bosszú szólamait a kommunista vezetőkkel szemben, a megrontott életért cserébe.
És elhitte, hogy azok az elnyomók elmentek, és jön helyette a szabadság. Ami meg is jött, 1948 óta nem volt olyan szabad időszaka Magyarországnak, mint az elmúlt 25 évben.
De Magyarország nem csinált forradalmat, nem csinált lusztrációt, megegyezett az állampárttal a békés átmenetről, hagyta a kommunista vagyonátmentést, a titkosszolgálatok beszivárgását az új rendszerbe, az elitkompromisszum pedig a gazdasági háttérre is kiterjedt, így a mai magyar politika is sok tekinteben és a sok háttéralku révén a Kádár-rendszer talapzatán áll.
A Duna-gate, az olajügyek, a 90-es évek alvilági leszámolásai, a 90-es évek politikusok elleni robbantásai, az oligarchák felemelkedése, a Pintérek és Csányik uralma valószínűleg nem független attól, hogy és miként zajlott le a rendszerváltás, hogy nem lett forradalom.
És a szembenézést, az ügynökakták nyilvánosságát, a pártállam bűneivel való valós elszámolást nem tette lehetővé az átmenet, a gazdasági hatalom átmentését, a sokszor a magyar politikába is beleszóló titkosszolgálatok rendszerét nem söpörte el forradalom.
A Biszku elleni per pedig ennek a forradalomnak a hiányát kívánta pótolni a politikai marketing eszközeivel. A Kádár-korból megmaradt rendszerekből bőven táplálkozó Fidesz ezzel a perrel próbálta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát helyettesíteni, a gazdasági és politikai átmentésből szervezett összpolitikai hasznot palástolni.
A kérdés, hogy ez a politikai haszon mennyiben él még köztünk, és mennyiben befolyásolja a magyar közéletet, az olajügyek valós felderítése, a titkosszolgálatok szerepének valós tisztázása és az átmenet kutatása nélkül ma megválaszolhatatlan.
De sejtéseink lehetnek, és ezekhez nem a kurucinfora, vagy a szélsőjobboldal lapjai kell felmenünk igazolásért. Elég Kőszeg Ferencet vagy Kenedi Jánost olvasni.
Biszku Béla halála kiváló alkalom arra, hogy szembenézzünk ezzel az elmaradt forradalommal, az utolsó pártállami vezető halála után már nincs kire mutogatni, érdemes beszélni végre a valóságról.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Támogass havi 1000 forinttal:
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 216 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
