Egy baloldali, aki demokratikus szocialistának nevezi magát, politikai forradalmat ígér, amely révén visszaszerezné a demokratikus államot a polgárok számára, csökkentve a gazdasági elitek, a bankok és nagyvállalatok befolyását a politikai folyamatokra. Tökéletes recept ez arra, hogy az embert naiv idealistának, megválaszthatatlan radikálisnak nevezze a „nincs alternatíva” jelszavát világszerte lengető politikai fősodor. A 74 éves Bernie Sanders-szel, aki az év végi amerikai elnökválasztáson a Demokrata Párt jelöltje szeretne lenni, ezt meg is tették a fősodor helyi képviselői. Ám bő két héttel az előválasztási szezon rajtja előtt, úgy tűnik, a számok cáfolják a „nincs alternatíva” híveit, és a lassan fél éve húzódó kampányban először érezhetjük, Sandersnek valódi esélye van arra, hogy legyőzze riválisát, a fősodor kedvencét, Hillary Clintont a jelöltségért való küzdelemben. Sőt arra is, hogy az Egyesült Allamok következő elnöke legyen.

(Fotó: Reuters / Brian Snyder)

Február 1-én, Iowa államban startol a két nagy amerikai párt – a demokraták és a republikánusok – előválasztási folyamata, mely során kijelölik saját jelöltjeiket az év végi elnökválasztáson. Az iowai fordulót 9-én a New Hampshire-i követi, és így megy egészen nyár közepéig.

A Demokraták között hosszú ideig biztosnak tűnt, hogy a jelölést Hillary Clinton fogja megnyerni, akiről az elemzők nagy része úgy gondolta, hogy a jobboldalon versengő hajmeresztő figurák (többek között Donald Trump és Ben Carson) közül kikerülő republikánus jelöltet is képes lesz legyőzni. Mondták mindezt úgy, hogy közben világosan látszott, hogy Bernie számai hónapról hónapra kúsznak fölfele Hillary kárára. Tavaly júniusban a kettejük közötti szakadék szinte 50 százalékpontos volt, november-decemberre a különbség 24 százalékra csökkent. A tendencia az ünnepek alatt és az újévben is folytatódott, egy január 10-én kiadott kutatás szerint Clinton már csak 14 ponttal előzi meg a vermonti szenátort, rá két napra a CBS és a New York Times által rendelt felmérés pedig 7 százalékra teszi a különséget. Vagyis országosan a volt amerikai külügyminiszter asszony támogatottsága 48 százalékon, Sandersé pedig 41-en áll.

Clinton számára még ijesztőbbek az első két előválasztási fordulót tartó államban készülő felmérések. New Hampshire-ben már jó ideje Bernie vezet, a legutolsó adatok szerint már utcahosszal, 53-39 kilenc arányban. Sőt, egy szintén kedden közölt felmérés szerint Sanders már Iowában is az élre került, 49-44-es aránnyal.

A Sanders-kampány számára a legnagyobb kihívást mindeddig az jelentette, hogy a jelöltet határozottan elhallgatta a média nagy része, vagy csak a futottak még kategóriában beszélt róla. Éppen ezért azok a számok, amik azt mutatják, hogy a szavazók ismerik-e az egyes jelöltek nevét, óriási szakadékot mutattak a két jelölt között, volt külügyminiszterként és Bill Clinton exelnök feleségeként Hillary óriási előnnyel indult az obskúrus szenátorhoz képest. Ám az internet segítségével Bernie-nek sikerült ismertebbé tenni magát, a mostani kutatások miatt pedig a mainstream sajtónak is egyre gyakrabban beszélnie kell róla. Amennyiben tényleg megnyeri a két első előválasztási kört, úgy minden esélye megvan a győzelemre.

A médiában és a Demokrata Párton belül is sokan úgy érvelnek, hogy jó-jó, az oké, hogy Bernie százezres gyűléseket szervez, míg Hillary gyűlésein sokkal kevesebben vannak, és az is oké, hogy Sanders 2,3 millió egyéni (kis)adományt gyűjtött be, ezzel Obama korábbi rekordját is megdöntve, de az ember mégis egy megválaszthatatlan idealista marad, aki nem képes országos választást nyerni, és független szavazókat megszólítani.

Csakhogy a számok ebben is megcáfolják őket.

Az elnökválasztásokon New Hampshire és Iowa is létfontosságú, úgynevezett „swing state”, vagyis hagyományosan nem mindig ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaz, hanem olykor ide, olykor oda hintázik. Az államban végzett felmérések szerint Hillary 45-44 arányban képes lenne legyőzni Donald Trumpot, ha utóbbi kapja meg a republikánus jelölést, ám ehhez képest Sanders 56-37 arányban nyerne. Még rosszabb a helyzet Hillary számára, ha nem Trumphoz, hanem a másik republikánus esélyeshez, Ted Cruzhoz mérik. A felmérések szerint ugyanis 44-48 arányban veszítene Cruzzal szemben, miközben Sanders 55-36 arányban söpörné le az ultrakonzervatív republikánust. Iowában, mely egyébként egy konzervatívabb állam, a minta szintén ugyanez.

Népszerűségi tendenciák: Berni fokozatosan kapaszkodik fel

De mi is lehet Bernie sikerének titka?

A 21. századi baloldal legnagyobb problémája, hogy képtelen a társadalom különböző szegmenseit egy nagy választói koalícióba tömöríteni, Sanders pedig úgy tűnik, éppen ebben sikeres. A nagyvállalatok erősebb megadóztatásának és a kis- és középvállalatok segítésének ígéretével, a nagy bankok megregulázásának és feldarabolásának ötletével, valamint a politika gazdasági érdekcsoportoktól való visszaszerzésével mind a dolgozókat, mind pedig a középosztályt képes megszólítani. Az egyetemes állami egészségbiztosítás bevezetése, a közoktatás finanszírozásának igazságosabbá tétele, és a 15 dolláros minimálbér a növekvő egyenlőtlenségektől sújtotta alsó-középosztályt és dolgozókat, az államilag támogatott, tandíjmentes felsőoktatás pedig a fiatalokat és a diákhitelek által sújtotta százezreket vonzza be. Zöld és progresszív programja által pedig a liberális (felső-)középosztályt és a különböző kisebbségi csoportokat is maga mellé tudja állítani.

Mindezeket a szegmenseket képes a politikai forradalom, a demokrácia visszaszerzésének jelszava alá gyűjtenie, és ez egy óriási aduász lehet az elnökválasztáson. A fiatalok körében Sanders 2-1 arányban vezet Clintonnal szemben, szintén vezet a magukat liberálisoknak vallók között. Ám még így is komoly nehézségei vannak a fekete szavazók között, akiket nem győz meg, hogy főként osztályalapon közelíti meg a politikát, a bőrszínbeli kérdéseket is ebben a keretben értelmezi. A feketék többsége Clintont támogatja, ahogyan a nők között is toronymagasan vezet.

Mindent összevetve Sanders előtt még egy igen nehéz út áll, és a győzelem távolról sem biztosított. 10 demokrata szavazóból 7 (köztük Sanders támogatói is) még mindig úgy gondolják, hogy Hillary kapja meg a párt jelöltségét, és ha most tippelnünk kellene, mi is erre fogadnánk (ami a republikánus alternatívák ismeretében nem is lenne nagy baj). Clinton tapasztalt és vezetésre képes politikus színében tűnik fel, amit Bernie nem mondhat el magáról, bár a politikai osztállyal szembeni erős ellenérzések miatt ez még árthat is az egykori First Lady-nek.

A felmérések szerint az amerikaiak többsége egyetért azokkal a javaslatokkal, szakpolitikai változtatásokkal, amelyeket Sanders javasol. A politikusnak most arról kell meggyőznie a szavazókat, hogy ezeket a változtatásokat a gyakorlatba is át tudná ültetni, és képes lenne kormányozni a világ első számú hatalmát.

A média megpróbálja olyan szélsőségesnek, megválaszthatatlan őrültnek beállítani, mint amilyen a republikánus oldalon taroló multimilliárdos Donald Trump, miközben utóbbi vad és rasszista marhaságainak széles időkeretet ad a tévék képernyője, lassacskán a fősodor elfogadott részévé varázsolva azokat. Ezt a bánásmódot Sanders nem kapja meg (csak összehasonlításképp, egy decemberi kutatás szerint Trump 23-szor több időt kapott a legnagyobb csatornákon, mint Bernie, holott utóbbi támogatottsága sokkal nagyobb országos szinten), ám ő számíthat azokra a milliókra, akik adománnyal támogatják, kimennek a gyűléseire, illetve azokra a hatalmas alulról építkező aktivista-hálózatokra és szakszervezetekre is, amelyek támogatásukról biztosították. Igazán nem szélsőségesnek számító, leginkább a skandináv jóléti modellre hasonlító szociáldemokrata politikája képes lehet összefogni az elmúlt évek különböző ügyek mentén létrejött olyan tömegmozgalmait, mint az Occupy Wall Street, a Fekete Életek Számítanak, a Harc a 15 Dollárért vagy épp a különböző környezetvédelmi mozgalmak.

Bernie Sanders jelöltségének tétje már nem az, hogy felhívja a figyelmet problémákra, hogy terelje a közbeszédet, hogy elveket hangsúlyozzon. Bernie nyerni jött.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 109 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!