Miközben mindenki a menekültekkel van elfoglalva, az egészségügy szép lassan a tönk szélére jut. Sorra hagyják el az orvosok és szakápolók az országot, a bérezésről pedig lassan 4 hónapja tárgyal a kormány a szakdolgozói kamarával és a szakszervezetekkel.

Jelenleg nagyjából 25 ezer orvos tevékenykedik hazánkban. Csak az elmúlt 10 évben 12 ezer kivándorolt. Ebből az elmúlt fél évben közel ezer, az egészségügyben dolgozó szakember (415 orvos, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész, 259 ápoló, 8 szülésznő és 83 egyéb egészségügyi dolgozó) kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványát. Elmennek. Csakúgy, ahogy az utóbbi években mentek, folyamatosan. 2014-ben csaknem kétezren kérték ugyanezt a bizonyítványt – írta a Vasárnapi Újság.

Míg az orvosok bére 200-300 ezer bruttó körül mozog (a szakorvosoké ennél magasabb), addig a körülbelül 100 ezer szakápoló, ápoló és a kisegítő személyzet bére nettó 97 ezer forint körül van. Ehhez jönnek a pótlékok, és a túlórák ki nem fizetése. És akkor a kórházak adósságairól, az elavult gépparkokról, a túlterheltségről és a várólistákról nem is beszéltünk. Pedig az ápolók és orvosok többsége elmondja, szívesebben dolgoznának itthon, mint külföldön, ha legalább esélyük lenne megélni. Akinek pedig egészségügyi szolgáltatást kellett igénybe venni az elmúlt években, az tudja, hogy kialakult a fizetős egészségügy, ahol az állami kórházak alkalmazottai magánpraxisukat beviszik a kórházba, így mentesítve a gazdagabb betegeket a várakozás terhe alól.

Július elsején a MESZK, az egészségügyi dolgozók kamarájának tüntetésén 600 ápoló írt alá szándéknyilatkozatot, hogy felmondanak három hónap múlva, ha nem kapják meg a követelésként megfogalmazott 50 ezer forintos béremelést és egyéb juttatásokat. Most a szakdolgozói kamara azt mondja, mától csupán a szándéknyilatkozat lép érvénybe, és három hónap múlva mondanak majd fel, ha a kormány nem tesz eleget követeléseiknek. A tárgyalások pedig, a szervezet állítása szerint jól haladnak, bár három hónap után sincs hír konkrét eredményről.

A 2016-os költségvetésben valamivel kevesebb pénz jut majd egészségügyre, mint 2015-ben. Ami az inflációval számolva további csökkenést jelent. Kérdés, miből kívánja a kormány rendezni a béremelést és hogyan, ha erre nincs pénz elkülönítve.

A horrorsztorikat pedig ismerjük a saját magát megműtő férfitől, a brutális várólistákon át, az ellátás miatt elhunyt emberekig. Az egészségügy nem csak a konkrét halálesetek miatt fontos, hanem a megelőzés miatt is fontos lenne, csakhogy a túlhajszolt forrás nélküli egészségügy nem nagyon képes ellátni ezt a funkciót.

Pedig lényegében minden kutatás kimutatja, hogy az egészségügy és a gazdaság helyzete között konkrét összefüggések vannak. Az egészséges munkavállalók nagyobb termelékenységgel dolgoznak, az egészséges dolgozó kevesebbszer megy táppénzre, nagyobb munkabírású, jobban tud koncentrálni. Úgy tűnik, az egészségügy sem nemzetgazdasági, sem népjóléti szempontból nem számít top prioritásnak a kormánynak. Miközben minden állampolgár számára saját életében az.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét nektek írjuk, és fenntartásához a ti támogatásotokra számítunk! Ha szeretnél még több cikket olvasni a magyar egészségügy helyzetéről, támogass minket!