A nyugati sajtó a szerb elnök álláspontját szajkózza a tüntetésekről, de ez aligha tükrözi a valóságot
Miért ne hívjuk polgárháborúnak, ami Szerbiában történik éppen? És miért akarja a hatalom, hogy mégis annak hívjuk? Magyarázó.
Miért ne hívjuk polgárháborúnak, ami Szerbiában történik éppen? És miért akarja a hatalom, hogy mégis annak hívjuk? Magyarázó.
Miért indultak gyalog 87 kilométeres, kétnapos vonulásra a belgrádi egyetemisták Újvidék felé? Mi mozgatja őket, miért harcolnak? És mi lesz, ha az elnök és a kormány tényleg távozik? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a szerbiai tömegtüntetés néhány résztvevőjével.
Joggal tartott Narendra Modi a gazdáktól, akik óriási tüntetéseken tiltakoztak a mezőgazdaság piacosítása ellen.
Brutálisan lép fel a rendőrség a tüntetőkkel szemben.
„Az ellenzék is a középosztály mobilizációját használja, és az eliten belüli váltógazdaság logikája szerint próbálja ezeket a szövetségeket újrakötni. Ebből a politikai taktikából nézve nem értelmezhető valós baloldali politikának, amit csinálnak.” Gerőcs Tamás és Marikovszky Andrea beszélget.
Volt, ahol csak az első órák maradtak el, más iskolákban egész napos a sztrájk.
Oroszországból és a hozzá hű autokráciákból érkezik a segítség a kazahsztáni tüntetők leveréséhez.
Az oltási kötelezettség miatt esetlegesen kieső munkaerő a termelést és ezzel az oltottak és oltatlanok egzisztenciáját egyaránt veszélyeztetheti.
Dermesztő hatása van annak, hogy az állampolgárok a tüntetésre indulás előtt mérlegelni fogják, hogy „ha én vagyok az 501., oda se megyek”.
250 millió ember indult sztrájkba Indiában. A példátlan egységbe tömörülő indiai gazdamozgalom a végletekig elmegy annak érdekében, hogy az agrárpiacot liberalizáló törvények visszavonását elérjék.