Sok esetben arról is szó van, hogy a háború sokkja előhívja azokat az emlékképeket, formulákat, amelyek segítségével értelmet tudunk adni az egyébként értelmetlen öldöklésnek, pusztításnak.
Azon kevés filmek egyike, amely bátran nyúl a térség legösszetettebb és -ellentmondásosabb kérdéseihez.
El tudjuk képzelni, hogy a nyolcvanas években TGM, Solt Ottilia vagy Ferge Zsuzsa elfogadta volna a tömeges gyárbezárásokat, a milliós munkanélküliséget, a hirtelen otthontalanná váló százezreket mint jövőképet?
A romániai pedagógusok is úgy látják, kevés fizetésért dolgoznak rengeteget.
Elfogadhatatlan, hogy a cégek haszonszerzése prioritást élvez a helyi emberek jólétével és az életvilág megőrzésével szemben.
Az ukrajnai háború miatt fontossá vált a magyar-román határ egyszerűbb átlépése.
Ha a magyar költségvetésből tényleg ekkora arányban fordítanak támogatást a határon túli iskolákra, azért kellene valamilyen módon állást foglalni.
Éles ellentétben a magyarországi helyzettel, az erdélyi oktatáspolitikát nem könnyű kritizálni, hiszen az intézményi építkezés valós és akut közösségi igényekre ad választ.
Az 1989 augusztusi magyar–nyugatnémet egyezményt jóval gyakorlatiasabb szempontok határozták meg, mint amennyit az azóta eltelt években tartott ünnepi szónoklatok hajlandók voltak elismerni.
Kérdések és válaszok Magyarország II. világháborús történetéből: a kassai bombázás, a revízió és Magyarország 1941 június végi hadba lépésének kérdései és összefüggései
