Az ezredfordulós baloldal bukása vagy rendszerkritikus mozgalmak virágzása?
A baloldali populista politikusok csak rátelepedtek a mozgalomra, bukásukkal mindössze egy zsákutcás oldalág kezdett eltűnni.
A baloldali populista politikusok csak rátelepedtek a mozgalomra, bukásukkal mindössze egy zsákutcás oldalág kezdett eltűnni.
A koronaválság és az ukrajnai háború alatt a neoliberális és autoriter pszichopolitika teljes eszköztára bevetésre kerül. A baloldalnak abból kell kiindulnia, hogy egyéni szinten ezzel szemben szükségképpen eszköztelenek vagyunk.
Ami a franciáknak Jean-Luc Mélenchon, az az íreknek a Sinn Féin, nekünk pedig a Szikra Mozgalom.
A számos okból jogos kritika a pártpolitikusokkal és a pártpolitizálás jelenlegi formáival szemben még meredekebbé teszi az ellenzéki pártok számára egyébként is magas akadályokat.
Ha nem vizsgálják ki a kényes ügyeket Kispesttől a Belvárosig, ha nem kerülnek új arcok és eszmék a politikai térbe, a kulturális-szellemi életbe, ha a régi struktúrák megbénítják a Főváros új vezetését, ha nem épül új politika – akkor nem hiszem, hogy lenne valódi esély a változásra.
A közvetlen képviseleti felhatalmazás, amelyet vasárnap megadhatunk Karácsonynak szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a zöld, szabad és igazságos Budapest megszülessen.