Az „itt írd alá” kezdetű mondatok országában, az „aki nem írja alá a szerződésmódosítást, az holnap repül” világában erősen kérdéses, hogy az önkéntesség mennyire reális.
Így kergették szüleim azt az álmot, amit elhitettek velük, miszerint ha többet dolgoznak, többet is keresnek, és az majd milyen jó lesz. De ennek nagy ára volt.
A kétharmad elegendő lehet ahhoz, hogy egy ilyen túlóratörvényt elfogadjanak. A rendőrség van elég erős ahhoz, hogy szétverje az emiatt tiltakozó tömeget. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy itthon tartsa a még itthon lévő munkásokat.
A munkahelyteremtő beruházásokról egyedi döntéseket hozott a kormány, 86,5 milliárd forinttal támogatva azokat.
Sajnálatos módon rengeteg „fake news” kapott szárnyra az elmúlt napokban, amelyek elsősorban a nem szokványos eljárás miatt alakultak ki. A jelenlegi „jogalkotási út” már önmagában is rengeteg indulatot gerjeszt.
A módosító javaslat bűne nemcsak az, hogy ismét növelni akarja a rendkívüli munkaidő óraszámát, vagy hogy uniós jogba ütköző javaslatot tesz, hanem az, hogy ezzel tovább csorbítja a munkavállalói jogokat, azaz látványosan a tőke javát szolgálnák a tervezett változások.
Szoros összefüggést találtak kanadai kutatók a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége és a túlórázás között, valamint azt is megállapították, hogy a nők sokkal veszélyeztetettebbek, mint a férfiak.
Folyamatosan csökkent az utóbbi években azoknak a napoknak a száma, amelyeket munka nélkül töltenek a magyar dolgozók, ami elsősorban azért lehet, mert félnek táppénzre menni vagy betegszabadságot kivenni.
Magyarország egy olyan új EU-s intézmény létrehozatalát ellenzi, amely egységesítené az uniós munkavállalói jogokat.
Az IG Metall egyik fő követelése az, két éven keresztül bérkompenzációval 28 órában dolgozhasson az, aki több időt akar tölteni családjával.
