Radnóti Sándor: Hozzátartozás az elutasított kultúrához – a fiatal Lukács vakfoltja
Lukács elmulasztott reflektálni arra, hogy mennyiben tartozik hozzá ahhoz a kultúrához, amelyet oly radikálisan elutasít.
Lukács elmulasztott reflektálni arra, hogy mennyiben tartozik hozzá ahhoz a kultúrához, amelyet oly radikálisan elutasít.
Magyarországon filozófussá válni annyit jelent, mint valamiféle eleven viszonyt kialakítani a lukácsi tradícióval.
Minden proletár osztályhelyzeténél fogva ortodox marxista. Amire az elmélet embereit nehéz gondolati munka vezeti rá, az a proletárnak osztályhelyzeténél fogva adva van.
Lukács még életében döntő hatással volt egy általa sosem látott filozófiai kultúra kialakulására úgy, hogy ez a kultúra az ő ekkori életéről és haláláról tulajdonképpen alig-alig vett tudomást.
Mit tanult el Herbert Marcuse Lukács Györgytől?
Ámde aki az államot a harc tárgyának és nem ellenfélnek tekinti, ezzel – szellemileg – máris a burzsoázia talajára helyezkedett, s félig csatát vesztett, mielőtt még a harc elkezdődött volna.
Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.
Mi jellemzi Lukács kínai, brazíliai és magyarországi recepcióját? Elfeledett, elhallgatott vagy éppen feltámadóban Lukács filozófiája? Végigkövettük a filozófus halálának évfordulóján tartott legjelentősebb nemzetközi konferenciát.
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?