Lukács György: Legalitás és illegalitás
Ámde aki az államot a harc tárgyának és nem ellenfélnek tekinti, ezzel – szellemileg – máris a burzsoázia talajára helyezkedett, s félig csatát vesztett, mielőtt még a harc elkezdődött volna.
Ámde aki az államot a harc tárgyának és nem ellenfélnek tekinti, ezzel – szellemileg – máris a burzsoázia talajára helyezkedett, s félig csatát vesztett, mielőtt még a harc elkezdődött volna.
Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.
Mi jellemzi Lukács kínai, brazíliai és magyarországi recepcióját? Elfeledett, elhallgatott vagy éppen feltámadóban Lukács filozófiája? Végigkövettük a filozófus halálának évfordulóján tartott legjelentősebb nemzetközi konferenciát.
Kik laknak benne? Minek költöztek oda? S mit tesz vele a fasizmus? Minderre választ ad hírneves szerzőnk, Lukács György.
A mozgalmi esztétika a létező, a valóságos mozgalomnak van címezve, nem a nagyvilágnak, nem az utókornak, nem a szocializmus polgári vagy más kritikusainak, nem az úgynevezett nagyközönségnek. De mi marad ebből érvényes, ha maga a mozgalom eltűnt?
Lukács élete csupa ellentmondás. A német polgári filozófia ifjú ásza, majd a Tanácsköztársaság központi figurája. Száműzik, majd piedesztára emelik, majd megint száműzik. Kardos Andrással, a nemrég beszántott Lukács Archívum egykori kutatójával beszélgettünk.
A proletariátus csak akkor valósítja meg magát, ha önmagát megszünteti, ha létrehozza az osztály nélküli társadalmat.
A nagyság ajándékát megkapta, de többre becsülte volna, ha igaza lehet. 50 éve hunyt el Lukács György.
Nagyinterjú Krausz Tamással új tanulmánykötete kapcsán Kelet-Európáról, a zsidóságról, a baloldalról és a fasizmusról, amely ismét egyre fenyegetőbb.
Lukács György életműve megkerülhetetlen szellemi-kulturális örökség. Milyen politikai utópiát gondolt el 1918/19-ben, miért foglalkoztatta jobban a szabadságnál az egyenlőség?