Jogszerűtlenül háromszorozta meg a lakbéreket a Lósport egykori bérházának új tulajdonosa
A bíróság szerint a privatizált ház új tulajdonosa a jóhiszeműség elvét megsértve, tisztességtelenül járt el a lakókkal szemben.
A bíróság szerint a privatizált ház új tulajdonosa a jóhiszeműség elvét megsértve, tisztességtelenül járt el a lakókkal szemben.
Hogyan alakultak a magyarországi lakhatási mozgalmak 1989 óta, és milyen szövetségek mentén épült ki a bérlői érdekvédelem?
Bármilyen erőszak és kisemmizés megmagyarázhatónak és elfogadhatónak tűnik addig, amíg a „nyugatibbá” válásunkat szolgálja.
A koronavírus-válság alatt világszerte sokunknak nem volt hol „otthon”, nem volt hol „biztonságban” maradnia. A probléma gyökerei azonban korábbra nyúlnak vissza.
Schadl György példáját esettanulmányként mutatták be.
A testület szerint nem lehet vételi jogot biztosítani azoknak a bérlőknek, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.
A törvény célja szerinte nem összegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Amennyiben június 14-én a Böröcz-féle törvénymódosítást elfogadják, azzal ellehetetlenítik a felelős lakáspolitikát Magyarországon.
A kormány el akarja venni a segítséget onnan is, ahol még akad.
Ráadásul ma kerül a törvényalkotók elé, így alig pár nap marad az érdemi vitára.