A KSH adataiból kiderül egy s más, csak épp az nem, mennyit keresnek Magyarországon a dolgozók
Persze, sokkal szebb adatokat kapunk, ha nem a megfelelő módszertannal, önkényesen meghatározott kritériumok alapján számolunk.
Persze, sokkal szebb adatokat kapunk, ha nem a megfelelő módszertannal, önkényesen meghatározott kritériumok alapján számolunk.
Mint azt sejteni lehetett, jelentős mennyiségű munkahely szűnt meg márciusban, az áprilisi adatok pedig valószínűleg még ennél is drasztikusabbak lesznek.
Bizonyosan vannak, akik jobban élnek, mint egy, kettő, öt, vagy tíz évvel ezelőtt. De ne csodálkozzunk, ha a társadalom nagyjából kétharmada nem érzi úgy, hogy jobbá vált volna az anyagi, pénzügyi helyzete. Nem vált.
Bár a KSH a halálozási statisztikák keretében továbbra is minden évben rendszeresen publikálja a korábban a „túlságosan nagy hideg” következtében beálló halálnak, újabban pedig a „természetes eredetű excesszív hideg okozta ártalomnak” nevezett esetek számát, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) azonban a korábbi évek gyakorlatával ellentétben néhány éve már nem hozza nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos statisztikáit.
Székely Sándor, a Szolidaritás országgyűlési képviselője érdeklődött.
Ha pedig eddig nem történt meg, ezután még kevesebb az esély rá.
A felső tizedbe tartozók viszont annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen.
A legtöbb gyermek a legszegényebb nőknél születik, sőt 2011-óta 25%-kal nőtt is a fiatal anyák száma.
A visegrádi országokat tekintve is elkeserítően magas egyenlőtlenségi szint van Magyarországon.
A Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta ezt hivatalosan nem közli, kutatók tették közzé a valóságos helyzetet.