A libanoni tűzszünet után mind Izrael, mind a Hezbollah győzelmet próbál hirdetni. Az immár Hágában körözött Netanjahunak eközben azokkal a vádakkal is szembe kell néznie, hogy ő is segítette a Hamaszt.
Most, hogy akár nukleáris válság is lehet az ukrajnai háborúból, érdemes elgondolkodni azon: miért is, kiért is harcol az, aki ott harcol? És merre van a kiút?
A liberális elit gyakran lebecsüli a munkásosztály valós gazdasági aggodalmait, meglett az eredménye.
„Orvosok és ápolók vagyunk, akik nem hallgathatnak arról, amit Gázában láttak.”
Biden ment, Kamala Harris jöhet, de ebből még nagy baj lehet.
Olyan kapitalizmus nincs, amelyik hosszú távon elviselné, hogy korlátozzák.
Új összhangot talált az eddig mindig egymás ellen acsarkodó budapesti és washingtoni kormány.
Az USA egy olyan háborút támogat, amiről maga sem tudja, hogy pontosan milyen terv szerint és várhatóan meddig zajlik.
Egyre több demokrata szavazónak van elege a Demokrata Párt izraeli politikájából.
Több évszázadnyi kolonializmus és orientalizmus formálta az USA vezetőinek számításait arra vonatkozóan, hogy kinek jár az élethez való jog.
