„Bűnös város?” – A 150 éves Budapest
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
Budapest 150. születésnapján a munkásság történetére kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni.
Milyen mezőgazdasági programmal előlegezte meg a szocialistákkal, kommunistákkal dolgozó Nyers Rezső a ’89-es átmenetet?
A Horthy-kultusz Erdélyben csak ártani tud, de azt nagyon. Az, hogy nemrég emlékplakettet állítottak neki, jól mutatja, miféle önsorsrontó csapdába jutott az ottani magyar politikum.
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését.
Karácsony Gergely szerint gyülölködő és félelemkeltő rendezvény zajlott Horthy Miklós halálának 65. évfordulóján.
Lesz gipszszobor, nemzeti színű bengáli tűz és még a MIÉP-et is feltámasztják egy vendégszereplésre.
Bálint ügyvéd alakját Szép Ernő klasszikussá lett memoárja, az Emberszag is megörökítette.
Az esemény elsősorban Magyarország nemzetközi elismerését és a Horthy-rendszer „keresztény kurzusának” legitimitását is szolgálta, miközben „apolitikusságát” reálpolitikai és diplomáciai indokok támasztották alá.
A nagy gazdasági világválság ugyan felfedte a konszolidáció törékeny egyensúlyát és a valós társadalmi érdekkonfliktusokat, de a bethleni politikai rendszer meghatározó volt még az 1930-as években is.
A magyar holokauszt főbűnösei ügyében rendezett népbírósági pernek egyik tanúja Kovács Istvánné volt, Horthy bizalmi embere. Vallomását sem a népbíróság, sem a történetírás nem vette komolyan, pedig személye fontos része a Horthy-korszak történetének.