Hogyan válhat kutatóvá az, aki sosem járt egyetemre?
A részvételi akciókutatás célja a társadalmi változás.
A részvételi akciókutatás célja a társadalmi változás.
A perelő szülők ügye tökéletesen rámutat minden magyar otthonápoló (jellemzően nő) válságos helyzetére.
A társadalomnak szakítania kell azzal a nézőponttal, hogy a fogyatékosság az ember „tulajdonsága”, hiszen ez csak akkor nyilvánul meg, amikor egy fogyatékossággal élő személy akadályba ütközik.
Most csattan az elmúlt 30 év elhanyagoló politikája a fogyatékos embereken, azonnali közbelépést sürgetnek.
A mai napig nem volt képes a kormány rendszerszinten kialakítani olyan óvodákat és iskolákat, ahol ezek a gyermekek is megkaphatják a megfelelő oktatás-nevelést, hogy a társadalom aktív, egyenjogú tagjai legyenek.
Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportjáért, és el kell köteleződnie életkörülményeinek javítása mellett egy olyan országban, ahol valóban minden család számít.
Bár Magyarország már 2007-ben ratifikálta és törvénybe iktatta a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, a szervezet friss jelentése is megállapítja, hogy még ma sem működik hatékonyan a fogyatékos polgárok társadalmi befogadása.
Könnyen érthető cikk arról, hogy a fogyatékos emberek sokkal több nehézséggel és igazságtalansággal néznek szembe hazánkban, a lakhatás, az oktatás, az egészségügy és a munka területén. A törvény előtti egyenlőségük sem biztosított.
Gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések nélkül nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása – ezek kialakításának pedig feltétele, hogy a fogyatékos nők döntéshozói szerepben vehessenek részt e politikák megtervezésében.