A zöld pártok nem lehetnek elitisták
Mindig a kirekesztettek szenvedik meg leginkább a nagy társadalmi változásokat, de sokat tehetünk azért, hogy most a zöld átmenet nyertesei lehessenek.
Mindig a kirekesztettek szenvedik meg leginkább a nagy társadalmi változásokat, de sokat tehetünk azért, hogy most a zöld átmenet nyertesei lehessenek.
A politikai keretrendszer, amelyben szocializálódtunk, képes-e jól leírni azt a valóságot, amely körbevesz minket?
Melyek a mai „kivételes” korszakunk fő kihívásai? Miért fontosak az igazságosság, demokrácia és fenntarthatóság struktúrái a mai sorsfordító, ökológiai és klímaválsággal, járványokkal és háborúval terhelt időkben?
A Nemzeti Bank fenntarthatósági jelentése szerint amíg a környezeti szempontokban átlag körül teljesítettünk, addig a társadalmiakban jócskán elmaradtunk.
A 2011. március 11-ei nukleáris katasztrófa az atomenergia visszahúzódásának a kezdete. De vajon valaminek a végét is jelenti?
A költségvetés mintegy harmadát kitevő mezőgazdasági kiadások például a közvetlen támogatások révén olyan ösztönző rendszert alakítottak ki, amely elsősorban az exportra termelő, intenzív, a természeti javakat kimerítő, nagy szennyezéssel járó gazdálkodást támogatja.
Pláne olyan dolgokkal, amik nem kifejezetten a fenntartható gazdasági működést segítik elő.
Hiába vagyunk „víznagyhatalom”: ha meg akarjuk akadályozni Magyarország kiszárítását, itthon is teljes fordulatra van szükség a vízpolitikában.
Ég az erdő, de az áldozat szerepét töltik be az európai kistermelő állattartók és méhészek egyre fogyatkozó csoportja is, akárcsak az egészségünk.
Nem látom a szennyezést, de attól még létezik. Az internetes adatközpontok lábnyoma már összemérhető a repülésével, és jelentősen emelkedik.