Hiába állítják sokan, nem visszavonható, átmeneti üzemzavar az a vámháború, amit Donald Trump április 2-án meghirdetett. Hogy mivel jár, azt egy közgazdász-szociológus és egy munkaszociológus segítségével tekintjük át.
Nem az a kérdés, hogy a nyomdaipar fel tudja-e a szívni a munka nélkül maradt 150 zalai dolgozót, hanem, hogy másutt meg tudják-e oldani a lakhatásukat.
Az amerikai elnök azt a látszatot kelti, hogy törődik az emberekkel, de valójában áremelkedést és globális gazdasági válságot hoz.
Trump ezirányú kijelentései után úgy tűnik, az izraeli hadsereg tényleg a Gázai övezet durva letarolására, és etnikai tisztogatására tesz előkészületeket.
Ha három év után végül mégis odadobjuk Ukrajnát az oroszoknak, az az egész nyugati világ szégyene lesz.
A USAID az amerikai soft power része volt, és ekként is fejtette ki hatását.
Rablóbéke készül, amelynek Ukrajna és általában Európa lesznek a vesztesei. A mostani helyzetben egyszerre kell küzdelmet folytatnunk a rablóbéke főnökei és a főnökök háborúját folytatni kívánók ellen. Álláspont.
Az Amerikai pszichó azt mutatja be, hogy a valódi horror az uralkodó osztály. A rendszer, amiben élünk.
A politikai folyamatok elemzése a közbeszédben többnyire elválik a gazdasági trendek értelmezésétől.
Ijedt reakciókat váltott ki a Trump-kormányzat hadügyminisztere, aki leszögezte, Európából is hátrébb vonulnak, hogy Kína ellen fegyverkezzenek. De mi vár így Európára?