A szabadságnélküliség egyre inkább terjed a szabadidő szférájában, és a legtöbb szabadságot nélkülöző emberben éppúgy nem tudatosul ez a folyamat, mint ahogy önnön szabadságnélküliségük sem. Hogy lehet ez? A filozófus elmagyarázza.
Szalai Erzsébet könyve arra vállalkozik, hogy a munka mélyebb egzisztenciális és antropológiai jelentőségét megragadja. Marosán Bence filozófus a Mi a munka és mi a kapitalizmus? című könyv jelentőségét taglalja.
Fontos és aktuális kérdéseket feszeget Szalai Erzsébet a Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk? című könyvében. Szilágyi Botond filozófus az értékkritika felől bírálja a nagy hatású művet.
Az önszerveződő, közösségi kultúra mindig veszélyt jelent a hatalomra.
Talán nem is az az igazán fontos, hogy milyen lesz a munka jövője, hanem, hogy ki vezényli le az átmenetet. Szalai Erzsébet legújabb kötetéről.
Munka és tőke viszonya kétségkívül feszült, de nem antagonisztikus. Ezt állítja Tallár Ferenc filozófus, aki Szalai Erzsébet a Mércén is megjelent írásához szól hozzá. De milyen ágensben rejlik a radikális, kritikai potenciál?
A quiet quitting („csendes felmondás”) gyakorlata a Covid-19 járvány alatt terjedt el. Mi áll a hátterében?
Mivel a NER folyamatosan újradefiniálja, hogy kik, miért és mennyiben számítanak politikai közössége tagjainak, és kik azok, akik ebből ki vannak zárva, csak a politikai közösség újraalapítását lehet szembe szögezni vele.
Megállapodás született az Európai Parlament és az uniós országok képviselőivel. Kérdés, hogyan ültetnék át ezt itthon a gyakorlatba.
Nem csupán a centrumban, nem pusztán a „középosztály” és nem is csak a fiatal felnőttek körében pusztít a kiégés járványa.
