Számunkra a „polgárháború” vagy az „antifasiszta ellenállás” emlékezeténél is fontosabb a 20. századi európai történelem egyik leginspirálóbb forradalmi kísérlete.
Ha a Mekit el lehet foglalni, az Amazon sem lehet akadály.
Újabb részletet közlünk a 4 ezer oldalas Anarchista GYIK-ből. A sorozat harmadik darabjából kiderül, miért érdemes támogatni a közvetlen demokráciát.
Walter Benjamin marxizmusa sokban táplálkozik az anarchizmushoz és szürrealizmushoz való ifjúkori kötődéséből, állítja Michael Löwy marxista szociológus és filozófus.
Bozzai Dániel kiállítása szembesít bennünket azzal a történelemmel és azokkal a gyakorlatokkal, amelyeket a margóra szorítottak és elfelejtettek, leértékeltek és alábecsültek.
Idén februárban a Tett megújult. Az új szerkesztőség új témákat, stratégiákat és megerősödött lelkesedést hozott magával.
Május 1-je a múlt küzdelmeire való emlékezés és a jobb jövőbe vetett hit ideje. Egy nap, mely arra emlékeztet, hogy egyikünk sérelme valójában mindannyiunk sérelme.
A Tett eltökélt szándéka, hogy minél több cikket közöljön a feminizmusról vagy a szexualitásról – és persze a szerelemről. Hogyan is lehetnénk szabadok, ha a szerelmünket, szerelmeinket illetően nem vagyunk azok?! Sorozatunk nyitódarabja a kapcsolati anarchizmus kérdését járja körül, amely kérdés – a poliamóriával együtt – a kortárs libertárius viták középpontjában van.
A szocializmus az emberiség társadalmasítása, egy olyan társadalom álma, ahol egyenlő minden ember, ezen egyenlőség a szabadságból fakad, a szabadság pedig az egyenlőségből.
Nick Heath 1900-1923: Anarchizmus Szibériában című írása megismertet bennünket a szibériai anarchizmus történetével. A mozgalmat a bolsevik ellenforradalom buktatta meg száz évvel ezelőtt.