Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A mostani albérlet- és lakásárak sokkja hasonló a rendszerváltáséhoz

Noha a 2018-2019 óta kiéleződő lakhatási válság, az egyre durvábban emelkedő négyzetméterárak, illetve az AirBnB jelentette kihívások újabb hosszan tartó válságot eredményeztek, ez nem az első a magyar társadalom történetében.

Hasonló volt például a helyzet 1990 januárjában is, amikor a szocialista blokk összeomlása után, röpke egy év alatt az 1971-es, hatósági lakásárak hétszeresére ugrott fel az albérletek és ingatlanok ára.

Az akkori megoldás, például Budapesten és más nagyvárosokban, azóta visszaütött. Ismert ugyanis, hogy számos volt tanácsi és állami tulajdonban lévő lakást hosszú távú bérlői rendkívüli kedvezményesen vásárolhatták meg. Ez ugyanakkor nem közömbösítette az ugyancsak az 1990-es évek elején robbanásszerűen megugró rezsiköltségek hatását. Ezek mértéke 1990 és 1995 között nyolc és félszeresére nőtt.

Most hasonló helyzetet élünk át. Igaz, azzal súlyosbítva, hogy az 1990-es társadalmi válság megoldásának eredményeképpen még a 2010-es évek végén is a lakosság 86-89 százaléka él saját lakástulajdonban, így a mobilitás, az albérleti piac növekvő mértékben rendkívül kedvezőtlen az új belépőknek a lakásárak növekedésével.

A folyamat valójában az 1993. évi LXXVIII., a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény 1994. január 1-jei hatálybalépésével eszkalálódott.

Ezt követően a bérleti díjak „elszabadultak”: ez volt Magyarországon a neoliberális lakáspolitika kezdete.

A paradigma azóta is ugyanaz, és noha a CSOK és a hasonló szociálpolitikai kormányzati intézkedések 2016 után ezeket a folyamatokat enyhíteni voltak hivatottak, csupán egy szűk középosztályra és a lakástulajdon megszerzésére céloztak, a bérlakáspolitikában nem láttak fantáziát az önkormányzatok.

2018-ban tehát még mindig az egyik legkisebb bérlakásállomány volt jellemző Magyarországra, a helyzet pedig azóta sem változott érdemben, noha egyes, 2019-ben az ellenzék által megszerzett önkormányzatok és Szeged szocialista vezetése jelképes projektekkel már megpróbálják inkább maradék önkormányzati bérlakás-állományukat karban tartani.

Ábra forrása: Vértesy László: A lakhatás megfizethetősége: lakbérek és albérletpiac. BME:Budapest 2018. (online kiadás) 8. o.

(További irodalom: Vértesy László: A lakhatás megfizethetősége: lakbérek és albérletpiac. BME, Budapest, 2018)

Címlapkép: Pixabay