isztambul • Törökország pénteken bejelentette, hogy nem fogják megállítani a szorosokon átkelő orosz hadihajókat, annak ellenére, hogy Erdogan eddig több alkalommal is elítélte Putyin agresszióját. A háborúzgatni szerető Erdogan elnök úgy látszik ebből a konfliktusból most inkább ki akar maradni.
Lezárhatná-e a Boszporuszt Törökország az orosz hadihajók előtt?
Ukrajna ankarai nagykövete, Vaszil Bodnar szerdán arra kérte a török kormányt, hogy az orosz haditengerészet hajói számára tiltsák meg azt, hogy a Dardanellák és a Boszporusz tengerszorosokat használhassák. Ankara ugyan az utóbbi napokban több alkalommal is egyértemű támogatásáról biztosította Kijevet, Törökországnak egy ilyen lépés nem csak jogilag, de külpolitikai- és gazdasági szempontból is nagyon komoly problémákat okozhatna.
A két tengerszoros jogi státuszát az 1936-ben aláírt Montreux-i egyezményben foglalták össze. Eszerint Törökországnak nincs joga korlátozni a kereskedelmi és polgári hajózást a szorosokon, viszont a hadiflották átkelését megtilthatja.
Persze ez csak elméletileg van így, a gyakorlatban nem olyan egyszerű végrehajtani. A második világháborút követően Moszkva komoly nyomást gyakorolt Törökországra, hogy a korábbi egyezményt írják át úgy, hogy a szorosokat Törökországgal közösen a Szovjetunió ellenőrizhesse, és állandó katonai jelenléte lehessen a térségben. Moszkva ezen agresszív külpolitikája azonban nem járt sikerrel, sőt az amúgy semleges Törökországot pont, hogy nyugat-baráttá tette, amely ennek köszönhetően is lépett be a NATO-ba 1952-ben.
Jelenleg azonban Törökországnak nem egyszerű oldalt választania az orosz-ukrán konfliktusban, hiszen mind a két országgal jó kapcsolatokat ápol.
A helyzet furcsaságát jól mutatja, hogy míg az ukrán hadsereg az Erdogan veje által gyártott Bayraktar drónokkal van felfegyverkezve, addig a törökök S400-as orosz légvédelmi rendszert használnak. Törökország emelett nagymértékben ki van szolgáltatva az orosz földgáznak, bár már nem sokáig, hiszen éppen épül az ország első atomerőműve. A gond csak az, hogy Oroszország építi, a Paks 2-höz hasonló modellben.
A török búzaimportnak pedig 65%-a érkezett tavaly Oroszországból, 15%-a pedig Ukrajnából. A török líra folyamatos értékvesztése miatt jelenleg a turizmus lett az ország húzóágazata, tavaly pedig közel öt millió orosz és két és fél millió ukrán turista látogatott el Törökországba, a jelenlegi török vezetés pedig semmiképp sem szeretné, ha idén nyáron elmaradnának az ukrán és orosz turisták milliói.
Ezen kívül pedig még sok más területen látni, hogy Ankara számára pont ugyanolyan fontos mind a két országgal jó kapcsolatban maradni.