Az izraeli hadsereg az elmúlt 24 órában két lakóházat is lebombázott Gázában: mindkettő esetében figyelmeztető rakéták előzték meg a végső csapást, azaz az épületekben tartózkodók még időben evakuálni tudták a lakásaikat. Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Jonathan Conricus alezredes hangsúlyozta is, hogy prioritást élvez a civil áldozatok minimalizálása. A bombázással járó anyagi károk azonban óriásiak, és a zsúfolt és folyamatos lakhatási gondokkal küzdő övezetben nem elhanyagolható veszteség két sokemeletes lakótorony.

Ráadásul a lakóépületek direkt bombázása az izraeli hadsereg által 2014-ben alkalmazott stratégiára emlékeztet, írja az AP hírügynökség. Az akkor két hónapon át tartó összecsapások során több mint 70 izraeli és 2100 palesztin vesztette életét, az apartmanházak célzott támadása miatt pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök elkövetésének gyanújával vizsgálja Izraelt. Az ország nem tagja a bíróságnak, és elutasítja a vizsgálatot.

2007 óta három háború tört ki Izrael és a Hamász között, miután az iszlamista terrorszervezet magához ragadta a hatalmat a Gázai-övezetben a rivális palesztin erőktől. Mindhárom konliktust nemzetközi és regionális szereplők beavatkozásával sikerült csak megszakítani.

Kedd este, miután a hírek szerint Egyiptom tűzszünetet szeretett volna kieszközölni a két fél között, egy vezető beosztású izraeli politikus szavait idézte több médiaforrás is. A meg nem nevezett tisztviselő kijelentette, hogy „a Hamász kilőtt egy csomó rakétát, aztán persze, hogy tűzszünetet akarnak, ez nekik tökéletes, nem kell semmilyen árat fizetniük azért, hogy Jeruzsálemre lőttek.”

Hozzátette, hogy „akkor lesz tűzszünet, amikor mi készen állunk rá”.

Szijjártó Péter szerda reggel a „leghatározottabban elítélte” egyes „palesztin terrorszervezetek Gázából elkövetett legújabb rakétatámadásait izraeli városok ellen.” A külügyminiszter Magyarország teljes szolidaritását fejezte ki Izraellel és kiejelentette, hogy „elismerjük az önvédelemhez való jogát. A civilek elleni értelmetlen erőszaknak azonnal véget kell vetni.”

A Guardian elemzése szerint a kiújult konfliktus váratlanul érte Joe Biden amerikai elnököt, aki korábban úgy vélte, egy darabig legalább nem kell külön figyelmet szentelnie a térségnek. Donald Trump vezetése alatt az USA kritikátlan támogatást nyújtott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, Biden viszont azóta lépéseket tett a palesztinokkal fennálló feszültség enyhítése érdekében.

Tamara Cofman Wittes, a külügyminisztérium volt tisztviselője, jelenleg a Brookings Intézet vezető munkatársa szerint „az erőszak legújabb eszkalációja demonstrálja, hogy nem célravezető megpróbálni marginalizálni a konfliktust: se Izraelnek, se az új arab partnereinek, se a Biden-Harris kormánynak.” Cofman Wittes szerint a jelenlegi konfliktus felboríthatja a fennálló törékeny konszenzust a felek között, és elterelheti az új amerikai vezetés figyelmét az egyéb külpolitikai céljairól.