Budapest • November 7-én 4 órakor tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan. Az esemény elején 10 együttműködési nyilatkozatot írtak alá magyar és török miniszterek, ezt követően Orbán kezdte a találkozásról szóló beszámolót.

A miniszterelnök elmondta, hogy 2013 óta minden évben egyszer találkozik a két ország vezető testülete, az idei alkalom történt meg most Magyarországon. Hozzátette, az ország számára az Ankarával, Moszkvával és Berlinnel való szoros együttműködés a meghatározó, így örül, hogy néhány napja Putyin, majd a német külügyminiszter, most pedig Erdogan van nálunk látogatóban.

Orbán kijelentette, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt, így biztonsági és migrációs kérdésekben stratégiai partnereknek kell lennünk. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a törökök október közepéig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztattak fel – hozzátette, ha ezt nem tették volna, azok az emberek most a déli határainknál lennének. Szó volt továbbá arról is, hogy a NATO-ban is katonai szövetséges a két ország, ezért törekszenek a katonai és hadiipari együttműködésre is, amely „megindult és jó ütemben halad”.

Orbán elmondta, hogy van valami, amiről a nyilvánosságnak eddig még nem beszéltek: egy török-magyar, közös finanszírozású program Afrikában. Korábban Kenyába küldtek orvosmissziót, nemsokára pedig egy vízügyi és egészségügyi segítséget fognak nyújtani Ghánának.

A kereskedelmi és gazdasági együttműködéssel kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy 6 milliárd euróra  növelik a két ország közötti kereskedelmi forgalmat, ezért egy üzleti fórumot is tartanak a sajtótájékoztató után, ahol 15 török és magyar nagyvállalati képviselő találkozik a két elnökkel. Hozzátette, egy 200 millió dolláros hitelkeretet is megnyitott Magyarország a török-magyar együttműködés finanszírozására az Eximbanknál.

Orbán azzal zárta beszédét, hogy ha Magyarország energetikai függetlenségre törekszik, akkor szükségünk van a török gázra, ezért nagyjából 2021 végére már létrejöhet az a vezeték, ami Közép-Európába szállítja a törökországi gázt. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök is beszlt arról a friss bejelentésről, hogy megtörtént a magyar gazdaság legnagyobb külföldi tőkebefeketetése: a MOL részt vásárolt egy hatalmas azerbajdzsáni olajmezőből.

Recep Tayyip Erdogan nagyjából ugyanezekről a kérdésekről beszélt törökül. Elmondta azt is, hogy hálásak azért, hogy Magyarország mindvégig támogatta Törökország Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát, a továbbiakban is szeretné fejleszteni kapcsolatait a V4 országaival.

A török elnök kifejtette az általa létrehozni kívánt biztonsági zónákkal kapcsolatos tervét is, és részletesen beszámolt arról, hogy milyen sok ISIS-harcost fogtak el és börtönöztek be a közelmúltban. Később elmondta, hogy eddig Törökországnak 40 milliárd dollárba került a menekültválság, az Európai Unió pedig mindössze 6 milliárd eurót ígért nekik segítségül, de ennek a felét máig nem kapták meg.

Beszámolt arról is, hogy megegyeztek Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is, hogy 120 órán belül kiürítik a terroristákat ebből a biztonsági zónából, ám ezt egyikük sem teljesítette.

A török elnök szerint emiatt áll fenn az is, hogy a kurd népvédelmi erők továbbra is fellépnek és jelen vannak a térségben. Erdogan továbbá azt állította, közel 300 ISIS harcos szabadítottak ki a kurdok, akiket nekik újra be kellett börtönözniük.

Erdogan többször hangsúlyozta, hogy nem szabad különbséget tenni a terroristák között, mindegy, hogy „jó vagy rossz, itt az emberiség békéjéről és nyugalmáról van szó”.

Az MTVA a sajtótájékoztató végén megkérdezte Erdogantól, hogy átengedi-e a menekülteket Európába, ha továbbra sem érkezik meg a 3 milliárd eurónyi EU-s segítség. A török elnök erre azt felelte, ha nincs megoldás, ki kell tárniuk kapuikat, mert az ország már nem bírja tovább a menekültáradat terheit. Orbán hozzátette, hogy Magyarország – bár nem tartozik a gazdag országok közé –, amennyire tud, részt vesz majd a biztonsági zónák újjáépítésében és támogatja azt.

Az Origo arról kérdezte Orbánt, mit szól ahhoz, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos lehet az Európai Parlamentben. A miniszterelnök hosszan kifejtette, miért a leghálátlanabb portfólió ez az EU-ban, így az, hogy az országunk ezt a feladatot magára vállalta, az EU melletti elköteleződésünket szimbolizálja.

A törökországi A Haber televízió kérdezett utoljára, akik arra voltak kíváncsiak, Orbán mit üzen a többi európai vezetőnek, akik elítélték a kurdok törökök általi megszállását. A miniszterelnök azt nyilatkozta, Törökország és Magyarország egyaránt ősi nemzet, ezért „mi megadjuk nekik a tiszteletet” és „elfogadhatatlan, hogy valaki Törökországon gúnyolódjon”, még ha Nyugat-Európában most „ez a divat”.