Ír Köztáraság • Az Ír Köztársaság állampolgárai ma nem csak az EU-s listákra szavazhatnak. Népszavazást is tartanak ma, aminek tétje, hogy könnyebben lehessen elválni, és ma tartják a helyi választásokat is.

Az Irish Times riportja szerint ez utóbbi kapcsán egyértelműen a lakhatás a legfőbb kérdés az ír választók számára, a kopogtató jelölteket követő újságíró arról számol be, hogy a lakosok azt szeretnék, hogy a helyi politikusok lépjenek fel a magas albérletárak ellen: Dublin külvárosában például egy lakos arról panaszkodik, hogy a környéken 3.000 euró (ez majdnem egymillió forint) alatt nem is lehet családi lakást bérelni.

Egy dél-dublini önkormányzat zöld-párti jelöltje szerint az városban 10.000-en vannak sürgősségi lakhatásban elhelyezve, és a bérleti árak egy teljes generáció számára lehetetlenítik el, hogy „elkezdjék az életet”. Egy másik önkormányzat munkáspárti jelöltje szerint teljesen általános, hogy 2-3 generáció él együtt, a fiatalok pedig teljesen kiszorulnak a városrészből, amelyet egyre inkább felvásárol a nagytőke.

A lakhatás témája nem véletlenül határozza meg az ír helyi választásokat: ma Dublin a lakbérek tekintetében a világ egyik legdrágább városa, és a kisvárosokban is kritikus a helyzet.

Az országban ugyanis különösen kegyetlen következménnyekkel járt a lakhatás financializációja, vagyis az a folyamat, amely során a lakhatásra egyre kevésbé mint mindenki számára biztosítandó alapjogra tekintünk, a lakhatásunk minőségét és árát  befektetők és  pénzügyi szervezetek machinációi határozzák meg.

A 2000-es évek elejétől Írországban főként banki hitelekből őrületes pénzeket fordítottak lakásépítésre, és nagyon sok háztartás adósodott el, miközben a lakásárak egyre mentek fel. A 2008-as válság aztán Magyarországhoz hasonlóan Írországban is számos adóst hozott abba a helyzetbe, hogy képtelen volt tovább fizetni hitelrészleteit, sokan elvesztették a lakásukat és hajléktalanok lettek, vagy a válságot követően újra dráguló bérleti piacon találták magukat, ami radikálisan meg is növekedett az elmúlt években.

Amint az Irish Times cikkéből is kiderül: Írországban ma egyre többen szembesülnek azzal, hogy – szemben a korábbi generációkkal, amelyek még saját lakásban vagy állami bérlakásokban élhettek – egész életükre a nagy lakástulajdonos vállalatok bérlőivé váltak.