Ahogy azt mi is megírtuk korábban, március 15-én világszerte sztrájkolnak – főleg diákok, fiatalok – a globális elit klímaváltozással szembeni tétlensége ellen tiltakozva. Egy gyűjtés szerint szerda délutánra már 98 ország 1325 településéről jelentkeztek be azok, akik részt kívánnak venni a pénteki munkabeszüntetésen. Az akció szervezője a svéd középiskolás Greta Thunberg által elindított Fridays for Future (Péntek a Jövőért) mozgalom.
Mi ez?
Fél évvel ezelőtt a 16 éves Greta Thunberg egyedül ült ki a svéd parlament elé, hogy tiltakozzon az ellen, ahogy (szerinte elégtelenül) a svéd politikusok kezelik a klímaváltozás kérdését. Péntekenként tüntet, mondott már beszédet többek közt Brüsszelben, az ENSZ katowicei klímakonferenciáján és a davosi Világgazdasági Fórumon (ahova vonattal ment, mert nem akart repülőre szállni, mivel az szörnyen környezetszennyező), mára pedig világszerte tízezrek követik a példáját, és péntekenként utcára vonulnak, hogy országaik döntéshozóit cselekvésre ösztökéljék. Főként Nyugat-Európában lelkesek a fiatalok (Párizsban nemrég már 5-8 ezer fősre duzzadt a demonstráció, de Nagy-Britanniában is ezrek mozdultak meg), összességében pedig már a világ több mint 90 országában csatlakoztak a felhíváshoz.
A fő kérdés, ami mozgatja azokat a fiatalokat, akik nem terveznek most pénteken bemenni tanításra körülbelül így hangzik:
„Mi értelme van tanulni egy jövőért, amit a klímaváltozás akár teljesen elpusztíthat?”
A mai napon ezért fognak világszerte tüntetni: és nem marad klímasztrájk nélkül Magyarország sem.
Tegnap Pécsen a Zöld Fiatalok Egyesülete (Zöfi) tartott piknikkel egybekötött klímasztrájkot, ahol a gyerekek egy hatalmas, kézzel festett világtérképet terítettek ki a városháza elé.
Ma délelőtt pedig a korábban péntekenként a Kossuth téren demonstráló Fridays for Future Hungary csoport (róluk itt írtunk korábban) tiltakozik majd 9.30-tól, délután pedig az LMP is demonstrál majd, az összellenzéki tüntetés után.
Az ENSZ alatt működő Kormányközi panel a klímaváltozásról (IPCC) jelentése szerint 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb a bolygó átlaghőmérséklete, mint az ipari forradalom előtt, ez pedig extrém módon megnövelné a szárazságok, az erdőtüzek és a több száz millió embert sújtó élelmiszerhiányok esélyét.