történelem
Hirosima és a perspektívaváltás szükségessége
Válasz Deák István és Losoncz Márk kritikáira: Japán háborús bűnei semmilyen mértékig nem egyenlítik ki és nem is igazolhatják az amerikai háborús bűnöket.
Szerző: Laczó Ferenc
2. oldal, összesen 3
A szerző
Miért beszélünk 2021-ben a holokauszt felelőseiről?
Az auschwitzi megsemmisítő tábor felszabadulásának 76. évfordulóján nem nehéz belátni, hogy a holokauszt magyar főbűnöseinek cselekedetei feledésbe merültek, olyannyira, hogy még a nevük sem közismert.
Erőszak és megbékélés: mit tanulhatunk Románia, illetve a román-magyar viszony történetéből? Beszélgetés Constantin Iordachi történésszel
Constantin Iordachi történészt a román szélsőjobb második világháborús és népirtó politikákban betöltött szerepéről, a magyar-román viszony feszültségeiről és a megbékélés folyamatáról, valamint a kortárs emlékezetről kérdeztük.
Áldozatiság és dekolonizáció: egy mércés sorozat tanulságai
A „soha többé!” jelszó hangoztatása ellenére csak elvétve tárgyaljuk, hogy a holokauszt óta elkövetett tömeges bűntettek miként viszonyulnak a gyarmatosítás és a Harmadik Birodalom történetéből ismert rasszista politikákhoz.
Egyéni sorsok, népirtás, zsákmányszerzés: a holokauszt korai értelmezései
Milyen okokat sejtettek a túlélők üldöztetésük mögött? Hogyan vetődött fel a magyar állam felelőssége, és miért kap kevés szerepet a népirtás a politikai alapon üldözöttek visszaemlékezéseiben?
recenzió
Soros György befolyásának ellentmondásai Emily Tamkin könyvéről
A milliárdos képviselte kulturális és politikai filantrópia ott volt képes leginkább hatékony lenni, ahol katalizátori és nem kezdeményezői szerepet játszhatott, ergo a már eleve a fokozatos nyitás útján haladó országokban.
„Ehhez a példátlan náci sikerhez alig kellettek a németek” Vági Zoltán történésszel beszélgettünk
Épp 75 éve kezdődött a magyar holokauszt főbűnöseinek népbírósági pere. Miként volt lehetséges a vidék sebes „zsidótlanítása” és mi volt a magyar állam szerepe?
történelem
Hetvenöt éve kezdődött a náci főbűnösök nürnbergi pere
A felelősségre vonás univerzális elveinek felvázolása által e nemzetközi per új, a szuverenitás elvét meghaladó nemzetközi rendet kívánt megalapozni, de ez a kísérlet fél évszázadon át, egészen a kilencvenes évekig meglehetősen hatástalan maradt.
Egyetemes emberség, egyetemes embertelenség A gyarmatosítás és a holokauszt története egy globális korban
A holokauszt bekövetkezte elválaszthatatlan a modern rasszizmus történetétől, a népirtások globális történetén belüli példátlan aspektusait eközben az antiszemitizmus kiváltképp explozív, a rasszizmus legtöbb fajtájától eltérő jellege is magyarázhatja.
felrobbantás hatása alatt álló egyének
Vakító fény: A Hirosima elleni atomtámadás 75. évfordulójára
Hirosima egyúttal szimbolikus kapu, amelyen keresztül az emberiség átlépett a nukleáris háborúskodás korába. Meglehet, úgy érdemes e kapura gondolnunk, hogy itt kezdődött az emberi világ végleges elpusztítása.