Az infláció a szegényeket teszi még kiszolgáltatottabbá
Magyarországon az infláció „mögötti” áralakulások a szegényebb társadalmi csoportokat még rosszabb helyzetbe hozzák.
Magyarországon az infláció „mögötti” áralakulások a szegényebb társadalmi csoportokat még rosszabb helyzetbe hozzák.
Mennyivel elegánsabb lett volna az Innovációs és Technológiai Minisztériumot önálló kutatási költségvetéssel létrehozni, nem pedig az MTA és egyéb intézmények kutatási forrásait „lenyúlni”.
A horvát devizahitel-adósok tehát örülhetnek. De vajon a magyar devizahitelesek számára jelent-e ez a hír bármilyen pozitív fejleményt?
A nyugdíj után az átlagnak még néhány éve van hátra, ennek nagy részét betegen töltjük.
Mi az, amiről nem esik szó a frissen prezentált 180 pontban? Mi az, ami említve sincs, mint intézkedési terület a versenyképesség javítása érdekében? Mi vajon az a szó, amely nem fordul elő egy több, mint száz oldalas anyagban?
A magyar gazdaság messziről jól néz ki: magas a növekedés, alacsony az infláció, alacsony a munkanélküliség, az államadóssági ráta évről évre csökken. Közelről megvizsgálva azonban sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki.
2018 van, ismét véget ért egy kormányzati ciklus. A Fidesz-KDNP immár 2010 óta vezeti az országot és ez nem kevés idő. A választások előtt talán érdemes áttekinteni, hogy hová sikerült kormányozni a „hajót”, hogyan is állunk most.
A hagyományos lakáskiadás utáni adók csökkentésével javult a helyzet, de a számok azt mutatják, hogy az Airbnb még így is jóval kifizetődőbb. Más megoldásokra van szükség.
Mit tennének egy kicsit igényesebb demokráciában?
Ez a támogatási rendszer sok mindenre jó, de arra biztosan nem, hogy a politikai közösség rövid és hosszú távú sport- és kulturális szükségletei, igényei, akarata mentén sport- és kultúrafinanszírozást működtessen.