1943. február 22.: Kivégzik a Fehér Rózsa három aktivistáját
A náci kormány megbuktatását sürgettő Cristoph Probstot, Hans Schollt és Sophie Schollt guillotinnal végezték ki.
A náci kormány megbuktatását sürgettő Cristoph Probstot, Hans Schollt és Sophie Schollt guillotinnal végezték ki.
Az Ipari és Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetébe szerveződött szexmunkások kollektív tarifaemelésért kezdtek harcolni, válaszként a magas inflációra.
Ramsay MacDonald munkáspárti miniszterelnök a szükségállapotról szóló törvényre hivatkozva teljes erővel lesújtott a sztrájkolókra – de a munkások kitartottak.
A titlakozók kiszabadították Shadrach Minkinst – egy bebörtönzött szökevény rabszolgát –, majd Kanadába csempészték, ahol szabad emberként élhetett tovább.
A sztrájkoló nők egyebek között a férfiakéval egyenlő bérezést követeltek és a vezetők általi szexuális zaklatások felszámolását. A gyár legtöbb férfi dolgozója semmibe vette a sztrájkőrséget.
Elsősorban roma emberek vettek részt a juttatások csökkentése elleni tiltakozásokban – amelyek végül minden munkanélküli számára jobb körülményeket teremtettek.
A Gundry háló- és kötélgyártó vállalat nő dolgozói a fizetés és a munkakörülmények miatt indítottak vadsztrájkot – sikeresen.
Hárman meghaltak és huszonheten megsebesültek, amikor a rendőrök tüzet nyitottak a bowlingpálya szegregációja ellen tiltakozó fekete diákokra a Dél-Karolinai Állami Egyetemen.
Az üzem bezárása és a gyártás delokalizálása elleni üzemfoglaló tiltakozás hét hónapon át tartott; a vezetőség végül meghátrált, és beleegyezett a kivásárlásba.
Az ecuadori munkások Sixto Durán-Ballén elnök konzervatív kormányának gazdaságpolitikája – mindenekelőtt a benzin árának 71%-os emelkedése – ellen tiltakoztak.