A több mint két éve folyó közel-keleti háború hatásai a régió határain kívül is érződnek. A nyugati világban a konfliktus felerősítette a meglévő törésvonalakat és újakat is létrehozott. Európában a rendszeres tömegtüntetéseknek erős politikai visszhangja van, de talán a változás leginkább az Egyesült Államokban észlelhető, ahol most minden szem New York városára és a november 4-én záruló polgármester-választásra szegeződik. A cikk azt járja körül, hogyan vált Izrael és a közel-keleti konfliktus a választás egyik központi témájává, és miképp reagált erre a New York-i zsidó közösség.

Jelöltek és a demokrata előválasztás

A polgármester-választás a szokottnál is erősebb médiafigyelmet élvez a mindössze 34 éves, karizmatikus demokrata jelölt, Zohran Mamdani miatt. Mellette a demokrata előválasztást elvesztő, függetlenként induló Andrew Cuomo és a republikánus Curtis Sliwa jelöltekre szavazhatnak a New York-iak, miután Eric Adams, aki egyben a város jelenlegi polgármestere is, egy korrupciós ügy miatt szeptemberben visszalépett, bár a szavazólapon továbbra is szerepel.

Mamdani indiai hátterű muszlim családban született Ugandában. Édesapja, Mahmood Mamdani egy, a posztkolonializmus tanulmányozására szakosodott akadémikus. A politikus hétéves korában költözött családjával New York városába, majd 2015-ben, 23 évesen vált politikailag aktívvá, amikor egy időközi közgyűlési választáson Ali Najmi kampányát segítette. Nem sokkal később, 2017-ben csatlakozott az Amerikai Demokratikus Szocialisták (Democratic Socialists of America – DSA) New York-i szervezetéhez. A DSA egy önálló baloldali, decentralizált politikai szerveződés, mely pártként nem funkcionál, de tagjai gyakorta indulnak választásokon a Demokrata Párt jelöltjeiként. A szervezet 2016 után, Bernie Sanders kampányának köszönhetően vált széleskörűen ismertté. Jelenleg több mint 80 000 tagja van, és az Egyesült Államok mind az ötven államában van helyi képviseletük.

Mamdani 2020 óta képviselő, New York állami közgyűlésének (New York State Assembly) alsóházában, Astoria, Queens és Long Island városa körzetének delegáltjaként. 2024 októberében jelentette be, hogy a polgármesteri címért is harcba száll, és megméretteti magát a demokrata előválasztáson.

Trump megválasztásának másnapján mikrofonnal a kezében járta New York utcáit, és arról kérdezte a járókelőket, hogy melyik jelölt mellett döntöttek az elnökválasztáson. A Trumpra voksoló interjúalanyai mindannyian a dolgozók nehéz szociális helyzete és az elszálló árak miatt választották a republikánus jelöltet. Ezzel Mamdani megalapozta polgármesteri kampányának legfőbb üzenetét: a megfizethetőséget. Mamdani legfontosabb ígéretei között szerepel a városi buszok ingyenessé tétele, szociális lakások építése és önkormányzati szupermarketek létrehozása.

A fentebb említett szociális témák mellett Mamdanit még egy fontos különbség választotta el a demokrata előválasztáson induló jelölttársaitól: Izrael megítélése.

Már egyetemi évei alatt hangot adott Izrael-kritikus nézeteinek, 2014-ben a Bowdoin College hallgatójaként részt vett az egyetem palesztinpárti szervezetének megalapításában, és az egyetemi újságban publikált cikkében támogatta az Izrael akadémiai bojkottjára vonatkozó javaslatokat. Szimpátiáját fejezte ki a BDS (Boycott, Divestment, Sanctions – Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók) mozgalom iránt is, mely Izrael globális bojkottját és az országra gazdasági eszközökkel történő nyomásgyakorlását nevezte meg legfőbb céljainak.

A mozgalmat gyakran kritizálják zsidó szervezetek, mivel több, a BDS zászlaja alatt tartott megmozduláson, rendezvényen erős antiszemita hangok is megjelentek, számos esetben pedig fizikai atrocitássá fajultak. Kritikusai szerint a mozgalom megalakulása óta antiszemita húrokat penget, és összemossa az Izrael-kritikát a zsidóellenességgel. Való igaz, globális jelenség, hogy ezek a tiltakozások antiszemita hangokat is vonzanak, de Izrael diplomáciai fegyvere is, hogy a politikáját érő kritikát az antiszemitizmus vádjával hárítja el.

Mamdani a Hamász 2023. október 7-i támadása után gyorsan exponálta magát. Október 8-án, csupán egy nappal a támadást követően, egy X-bejegyzésben a következőket írta:

„Több száz civilt gyászolok, akiket az elmúlt 36 órában gyilkoltak meg Izraelben és Palesztinában.”

Ugyanitt kritizálta, hogy Netanjahu háborút hirdetett, és az izraeli kormány döntését, amely a Gázának juttatott áramellátás megszakításáról határozott. Azzal érvelt, hogy a folyamat az erőszak eszkalációjához és civilek tömeges szenvedéséhez járul hozzá.

2024. október 14-én a Jewish Voice for Peace (Zsidó Hang a Békéért), mely a legnagyobb palesztinpárti zsidó tömörülés az Egyesült Államokban, ülősztrájkba kezdett a New York-i tőzsde előtt, az Izraelnek nyújtott fegyverexport és a hadiipari szereplők rekordnyeresége ellen tiltakozva, melyet a gázai háború során fölöznek le. A tőzsde bejáratának blokádjában Mamdani is részt vett.

Mamdani június 24-én magabiztosan, a voksok 56%-ával nyerte meg a Demokrata Párt előválasztását. Mivel New York tradicionálisan demokrata város, a győztes jelöltet később jó eséllyel polgármesternek is megválasztják.

Az előválasztás másik esélyese Andrew Cuomo volt, aki 2011-21 között töltötte be New York állam kormányzói tisztségét. Harmadik ciklusa közben mondott le, miután 13 nő vádolta szexuális zaklatással. Az előválasztást a szavazatok 44%-ával zárta, majd szinte azonnal bejelentette, hogy a vereség ellenére is elindul a polgármesteri székért, függetlenként.

Cuomo jelenlegi kampányában az antiszemitizmust nevezte a legégetőbb kérdésnek, és egyenlőségjelet húzott az anticionizmus és antiszemitizmus közé.

Láthatóan fontos számára most a zsidó szavazatok megnyerése, de már kormányzóként is Izrael-párti politikájáról volt ismert. 2014-ben, mikor Izrael épp egy rövidebb háborút vívott a Hamásszal, Cuomo Izraelbe látogatott és teljes szolidaritásáról biztosította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt. 2016-ban az általa felügyelt ügynökségeknél feketelistára tette azon cégeket, akik támogatták a BDS-mozgalmat.

Az izraeli-palesztin konfliktus és az örvén erősödő, New Yorkban is tapasztalt antiszemitizmus a demokrata előválasztási kampány egyik fő témája volt. A júniusban rendezett két vitán a nyolc jelölt közül hárman is sárga szalagot viseltek hajtókájukon, mely az akkor még fogságban lévő izraeli túszok melletti kiállás jelképe volt.

Több riválisa is antiszemitizmussal és Izrael-ellenességgel vádolta Mamdanit, felemlegetve, hogy nem volt hajlandó elítélni a palesztinpárti tüntetéseken gyakran elhangzó „Globális Intifádát” (Globalize the Intifada) szlogent. Későbbi nyilatkozatában viszont Mamdani leszögezte, hogy kerülni fogja a szlogen használatát, és másoknak is ezt tanácsolja majd. Riválisai azért is támadták Mamdanit, mert népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját. Mamdani válaszul rámutatott, hogy izraeli akadémikusok és a korábbi izraeli miniszterelnök, Ehúd Olmert szavait visszhangozza.

Az első vitából virálissá vált egy rövid részlet: a moderátorok arról kérdezték a jelölteket, hová vezetne első hivatalos útjuk polgármesterként. A jelöltek jelentős része Izraelt jelölte meg, ezzel szemben Mamdani azt mondta, hogy New Yorkban marad majd, és a New York-iak ügyeivel fog foglalkozni.

A moderátor itt közbeszólt és azt a kérdést szegezte Mamdaninak, hogy elismeri-e Izrael létezéséhez való jogát, melyre ő határozott igennel felelt. Amikor következőleg azt firtatták, elismeri-e Izraelt zsidó államként, a politikus így felelt:

„Egy olyan államként, ahol mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik.”

A válaszát utólag sokan antiszemita kijelentésként értelmezték, de más hangok szerint éppen rávilágított a demokratikus Izrael egyik legégetőbb dilemmájára: hogyan tud egy deklaráltan zsidó állam egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítani nem zsidó állampolgárai számára.

Mamdani a vitákon és különböző nyilatkozataiban egyaránt hangsúlyozta, kiáll New York zsidó lakosaiért, és küzdeni fog az erősödő antiszemitizmus ellen. Azt ígérte, nyolcszorosára emeli a gyűlölet-bűncselekmények megelőzésére szánt alapot. A politikus egy MSNBC-nek adott interjú keretében egy utolsó üzenetet intézett New York zsidó közösségeihez:

„Antiszemitizmusnak nincs helye a városban.”

A városnak 8,5 millió lakosa van, nagyjából egymillió zsidó és közel nyolcszázezer muszlim otthona. Izrael után itt található a legnagyobb zsidó közösség. Az antiszemitizmus az elmúlt évtizedekben kardinális kérdés volt a város közéletében. Eric Adams, a város jelenlegi polgármesterének egyik legfontosabb politikai üzenete a konzisztens Izrael-párti kiállás volt. Igaz, a 2021-es polgármester választási kampányban az izraeli-palesztin konfliktus sokkal kevésbé volt meghatározó, feltehetően a 2023 óta folyó háború emelte központi témává.

A témában készült közvélemény-kutatások is azt mutatják, szignifikánsan változott az amerikai társadalom Izraellel kapcsolatos attitűdje.

A Gallup kutatása szerint 2021-ben az amerikai lakosság 58%-a támogatta Izraelt. A 2025-ben megismételt kutatás eredményei alapján már csak 46% áll Izrael mellett. A republikánus szavazók 75%-a szimpatizál Izraellel, a demokratáknak azonban már csak 21%-a.

Az előválasztáson több mint egymillióan adták le voksukat, mely 1989 óta a legmagasabb választási arány – ekkor a város első fekete polgármesterét választották meg. Ez is mutatja, hogy a mostani választás jelentős téttel bír a város polgárai számára.

A New York-i zsidó közösség reakciói

Egy 2025. februári felmérés szerint az amerikai zsidó közösség tagjainak több mint 75%-a nevezte nagyon erős fenyegetettségnek az antiszemitizmus növekedését. A közösség félelme nem alaptalan, a legnagyobb antiszemitizmus-kutatásra és annak megelőzésére szakosodott civil szervezet, az ADL (Anti-Defamation League – Rágalmazásellenes Liga) jelentése szerint 2024-ben, New York városában rekordszámú, 976 antiszemita atrocitást regisztráltak, és a 2025-ös számok ennél is rosszabb évet prognosztizálnak. Az antiszemita incidensek száma nem csupán az Egyesült Államokban, hanem globálisan is növekedésnek indult.

Izrael háborús bűnei árát számos alkalommal a diaszpóra zsidó közösségei fizetik meg.

Egy héttel a demokrata előválasztás lezárulta előtt a Borough parki ortodox közösségek (Borough Park környéke New York ortodox zsidók által legsűrűbben lakott negyede) egy közös, jiddis nyelvű kiáltványban szólították fel a közösség tagjait Cuomo támogatására, pedig korábban Adrienne Adamst, New York Városi Tanácsának (City Council) tagját támogatták. Ez világosan jelzi, hogy kiélezettnek látták a versenyt Cuomo és Mamdani között, és félelemkeltő lehetett számukra Mamdani retorikája.

Október végén amerikai rabbik egy csoportja nyílt levelet címzett New York polgáraihoz, melyet már több mint 1100 rabbi írt alá. Ebben arra figyelmeztettek, hogy a zsidó közösség biztonsága forog kockán Mamdani megválasztásával, és elfogadhatatlannak nevezik, hogy a politikus nem hajlandó elismerni Izraelt mint zsidó államot; népirtásnak nevezi Izrael gázai háborúját; valamint ígérete szerint letartóztatná Benjamin Netanjahut, ha New Yorkba látogat.

Elliot Cosgrove, prominens New York-i rabbi úgy fogalmazott:

„A cionizmus, Izrael, a zsidó önrendelkezés nem politikai preferenciák vagy pártszólamok kérdése. Érezzük a kapcsolatunkat Izraellel és népével.”

Tovább fokozta az aggodalmakat egy nemrég napvilágot látott, 2023-as felvétel, ahol Mamdani arról beszél: „Szeretném, ha tudnák, a New York-i rendőrség bakancsát, mellyel a nyakukra lépnek, az IDF kötötte meg […]”. Később egy, a CNN-nek adott interjú keretében ezt úgy magyarázta, hogy az NYPD és az izraeli hadsereg közösen rendezett gyakorlataira utalt.

Cuomo kampányát legutóbb egymillió dollárral támogatta Bill Ackman New York-i üzletember, akinek Izrael-párti álláspontja ismert. Ackman egyszerre érvel Mamdani ellen, annak tervezett szociális intézkedéseivel (pl. 2%-kal megemelt jövedelemadó az évi egymillió dollár feletti keresetűeknek) és Izrael-kritikus retorikájával szemben.

Michael Bloomberg üzletember és New York korábbi demokrata polgármestere 8,3 millió dollárt adományozott Cuomo kampányának, míg a Lauder család közel hárommillió dollárt. Mamdani egy metrón forgatott interjú keretében emlegette fel az Ackman és Bloomberg által finanszírozott ellene folyó kampányt, melynek keretében Mamdanit lejárató szórólapokkal árasztották el a város köztereit és postaládáit.

Ackman és Bloomberg mellett támogatásáról biztosította Cuomot a Flatbush Jewish Community Coalition (FJCC), mely a legnagyobb New York-i zsidó szavazó tömb; a Szefárd Közösségek Szövetsége (SCF), az ortodox zsidókat tömörítő Crown Heights PAC és más formációk is. A The Jewish Star nevű, amerikai zsidó újság „Fogd be az orrod és szavazz Cuomóra!” címlappal jelent meg nemrég.

Mamdanit a zsidó származású, a demokrata előválasztáson harmadik helyen végzett Brad Lander mellett kisebb, főleg baloldali zsidó csoportok támogatják. A New York-i zsidók biztonságát féltő, rabbik által szignózott levélre született egy válaszlevél is, melyet már közel 1300 amerikai zsidó írt alá. Ebben arról írnak, meggyőződésük, hogy Mamdani palesztinpárti megnyilvánulásai nem gyűlöletből, hanem morális elkötelezettségéből fakad. Egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy az antiszemitizmus mellett az iszlamofóbia is erős növekedésnek indult az Egyesült Államokban, és a két közösség sorsa összeforrt. E megnyilvánulás tiszta párhuzamban van azzal az izraeli baloldali gondolattal, mely az izraeliek és a palesztinok sorsát tekinti elválaszthatatlannak.

A Cuomo melletti erős lobbitevékenység ellenére egy október 17-én publikált közvélemény-kutatás szerint a zsidó választópolgárok körében majdnem kiegyenlített a két legesélyesebb jelölt támogatottsága.

A megkérdezettek 42%-a Cuomóra szavazna, 38% Mamdanira, 13% pedig a republikánus Sliwára. (Igaz, a Quinnipiac Egyetem legfrissebb kutatása ennek ellentmond, eredményeik alapján magasan vezet Cuomo a zsidó választók körében).

Ez összefüggésben állhat azzal is, hogy az elmúlt időkben sokat változott Izrael megítélése az amerikai zsidóság körében. Egy október elején, a Washington Postban megjelent kutatás eredményei azt mutatják, az amerikai zsidók 61%-a szerint Izrael háborús bűncselekményeket, 39%-a szerint egyenesen népirtást követett el Gázában (a 18-34 éves korosztályban ez az arány 50%). Ugyanakkor 56%-uk továbbra is kötődik Izraelhez, ami nem változott jelentősen a 2020-as 58%-hoz képest. Némiképp árnyalja a képet, hogy a 34 év alattiak körében már csak 36% válaszolta, hogy kötődik a zsidó államhoz.

Kampányhajrá

A kampány finisében fokozódott a nyomás Curtis Sliwán. Sokak a visszalépését követelték Cuomo javára, mivel csak így láttak esélyt Mamdani győzelmének megakadályozására. Sliwa eddig erre nem mutatott hajlandóságot. Mindeközben az is népszerű elmélet, hogy Trumpék kifejezetten vágynak Mamdani győzelmére, mert hatékonyan tudnak majd a személye köré kampányt építeni, szembeállítani Mamdani progresszív, baloldali vízióját a trumpi Amerikával, természetesen Izrael kérdését is napirenden tartva. Trump többször kommunistának nevezte Mamdanit, és azzal fenyegetőzött, hogy befagyasztja New York szövetségi forrásait a politikus győzelme esetén.

A New York Times összesítője szerint Mamdani egy kivételével minden közvélemény-kutató intézetnél legalább 10 százalékponttal vezet Cuomo előtt. Cuomo csak akkor győzhet a november 4-én záruló (a korai szavazás már megkezdődött) választáson, ha meggyőzi Sliwát visszalépéséről, de még abban az esetben is Mamdani lenne az esélyesebb.

Mamdani ellentmondásos politikus, felemelkedése világosan mutatja a progresszív politika előretörését, és rávilágít fontos világpolitikai folyamatokra. Sokan úgy tekintenek erre a felemelkedésre, mint a Demokrata Párt útkeresésének egy állomására, ahogy a párt karakteres politikusok élvonalba állításával próbálja Trump ellenpólusát megképezni. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik a progresszív politikusok jellemzően Izrael-kritikus retorikája a trumpi vonal harsány Izrael-pártiságával szemben. Ez a cikk kifejezetten a kampány Izraellel kapcsolatos aspektusaira és a zsidó közösség szerepére fókuszált, azonban ez csak egy a fajsúlyos témák közül. Mamdani leginkább szociális programjával és megélhetési kérdések feszegetésével dominálta a kampányt.

Hamarosan kiderül, hogy mindez elegendő-e győzelméhez.