Az utóbbi pár évben a magyar belpolitikában egy érdekes jelenség zajlik, amit úgy ragadnék meg tömören, hogy a sokszínű ellenzék egy gyűjtőpárt köré tömörül a szemünk láttára. Ez az új, és erőt felmutatni képes politikai tömörülés magához vonz olyan ideológiailag egymástól fényévekre helyezkedő szavazókat is, akiknek gondolkodásában mindössze annyi a közös, hogy Orbánéknak buknia kell. Mindennek velejárója egy nagy ideológiai katyvasz. De hogy jön ide a címben szereplő „piaci alap”? – kérdezhetjük.

A regnáló rendszer – a Fidesz-KDNP által kiépített NER – igyekszik az új politikai erőt baloldalinak lefesteni a jellemzően jobboldali választói számára, hogy erősödjön az ellenségkép, miközben a jelek inkább afelé mutatnak, hogy ez az új gyűjtőpárt – a Tisza Párt – is jobboldaliként fog működni. Itt-ott feltűnnek körülötte, és támogatóan nyilatkoznak róla, olyanok, akikről – mert kvázi baloldaliként tetszelegnek – a közvélemény (különösen a NER-média megerősítő hatására) azt gondolja, hogy baloldaliak, de évtizedes távlatokban visszatekintve az derül ki róluk, hogy gazdasági téren (kulturális téren azonban nem) a szélsőjobb érvrendszerét kedvelik használni megnyilvánulásaikban; olyanok, akiket röviden piaci fundamentalistaként jellemezhetünk. Persze, feltehetőleg megsértődnének emiatt. Azt azonban szeretik beismerni, hogy a gondolkodásuk nagyon piacbarát.

A véleményformálással csak népi szinten – azaz csak a kommentszekciókban – foglalkozó (többnyire a tudatalattiukban baloldali) választók többsége valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy mitől szélsőjobbos dolog az életünk szinte minden vetületét piaci szűrőn keresztül szemlélni, és miért ostobaság a Fidesz-KDNP-ről azt terjeszteni, hogy szocialisták/kommunisták, de most ennek a részleteibe nem kívánok belemenni. Azt viszont érdekesnek tartom, hogy éppen egy ilyen népi kommentelő jegyezte meg a NER-propaganda közelmúltbeli facebookos és youtube-os összeomlásáról – és most nem szó szerint idézek, de kiemelem nagybetűkkel – , hogy: BEZZEG, HA PIACI ALAPON KELL nézettséget elérni, akkor a NER alul marad. Annak ellenére, hogy csak egyetlen ilyen kommentet olvastam még, biztos vagyok benne, hogy sokan gondolkodnak az imént szemléltetett módon, és keverik össze az organikus elérést a piaci alapú eléréssel, hiszen a piacot sokan – tévesen – valami láthatatlan kezű istenségnek képzelik el, vagy legalábbis a népakarat láthatatlanul dolgozó tolmácsolójaként.

A piaci alapú nézettség pontosan az, amit a NER eddig nagyon sikeresen ért el: öntötte a pénzt a Meta és a Google zsebeibe, amelyek a rengeteg pénzért cserébe odatették szinte minden magyar orra elé a Fidesz-KDNP propagandáját. Na, ha valami piaci alapú, akkor ez az volt! Mert mi volt ez? Klasszikus piaci tranzakció: pénzért szolgáltatás.

Látható, hogy a piac nem valami „jóisten”, és a piac mindenhatósága nem tenné az életünket jobbá. A piac a szegényeket általában bünteti, és általa a gazdagok járnak igazán jól. A piac miatt van hosszú ideje lakhatási válság a világban. Éppen a piacnak eme a szegényeket kifejezetten büntető tulajdonsága miatt, nem piaci alapú politizálásra (tehát nem pénzelt kampányokra) van szükségünk, hanem demokratikus alapúra.