Újra megtagadta Pál Norbert menekültügyi kormánybiztos az ukrajnai háború elől Magyarországra menekülő családoktól az ingyenes lakhatást annak ellenére, hogy májusban a Kúrián ők győztek. Ehhez asszisztál több mint egy éve Szijjártó Péter külügyminiszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, akiknek elvileg részt kellene venniük a háborús területek listájának frissítésében, ami alapján a magyar kormány segítséget nyújtana a menekülőknek. A Magyar Helsinki Bizottság szerint az a múlt heti munkácsi orosz dróntámadás előtt is elfogadhatatlan volt, hogy a kormány úgy véli, biztonságban lehet élni Ukrajna területén ott, ahol nincsenek fegyveres összecsapások, de most végképp nem halogathatják tovább Kárpátalja felvételét a „háború sújtotta területek” listájára.
Tavaly augusztusban a kormány egy tollvonással megszüntette az ukrajnai menedékesek nagy részének államilag finanszírozott lakhatását. Azóta a 65 év felettiek és a fogyatékossággal élők kivételével csak azok az Ukrajnából menekülők kaphatnak államilag finanszírozott lakhatást, akik „katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységekből” származnak. Bár adhattak be méltányossági kérelmet a kilakoltatással fenyegetettek, ezeknek nagyon nagy részét elutasította Pál Norbert menekültekért felelős kormánybiztos, rengeteg esetben még a csecsemős, kisgyermekes, vagy várandós anyákat is utcára rakták.
Egy évvel ezelőtt járták be a sajtót a képsorok, amint kb. 120 menekült nő és gyermek ül az utcán a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson segítségre várva, miután 2024. augusztus 21-én a kormány rendelete értelmében kilakoltatták őket addigi szállásukról. Őket végül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szállásolta el, azonban idén májusban még nekik is menniük kellett, a szervezet forráshiány miatt felmondta a szerződését a szállásadójukkal: vannak, akik kénytelenek voltak hazamenni Kárpátaljára, ahonnan ha nem is elsősorban a lövések elől menekültek el, a körülmények akkor is élhetetlenek.
Mint a Helsinki Bizottság is számtalanszor felhívta rá a döntéshozók figyelmét, a harcokban közvetlenül nem érintett területeken „sincs áram, gáz, fűtőanyag, ott sincs közszolgáltatás és munkalehetőség, ott is ellátási zavarok vannak, ott is felfoghatatlan bizonytalanságban és életveszélyben élnek, ahol nem dörögnek az ágyúk.” Sokan ráadásul Ukrajna keleti részéről Kárpátaljára menekültek, és vásároltak házat a háború elején, ami miatt az egekbe szöktek a lakhatási költségek a jellemzően sokkal szegényebb helyiek számára.
Eközben a – nagyon nagy részben gyerekeket és nőket érintő méltányossági kérelmek – elutasítását mintegy száz érintett bíróságon támadta meg a jogvédő szervezet segítségével. A pereket sorra nyerték a menedékesek: a bíróság az összes esetben megsemmisítette a kormánybiztos elutasító döntését, és új eljárásra kötelezte Pál Norbertet. Ő viszont – a Helsinki Bizottság szerint nyilvánvaló időhúzási szándékkal – a Kúriához fordult.
Miután az érintettek a Kúrián is nyertek vele szemben, a kormánybiztos további fél évig húzta az időt, míg végül idén augusztusban ismét megtagadta a segítséget a kárpátaljai családoktól.
Mint arról novemberben is beszámoltunk, a háború által közvetlenül érintett területeket – vagyis, hogy honnan érkeznek olyan menedékesek, akik ingyenes lakhatáshoz juthatnak – a kormány határozza meg, ami önmagában is abszurd, de ezt a listát tavaly nyár óta egyetlen egyszer sem frissítették. A friss listát Pál Norbertnek kellene összeállítani havonta a honvédelemért felelős miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a külpolitikáért felelős miniszter, Szijjártó Péter bevonásával. Azonban mint az a Magyar Hang közadatigénylése nyomán bebizonyosodott: soha egyetlen minisztérium sem tett semmilyen javaslatot a lista módosítására.
Vagyis két kormánytag és egy kormánybiztos hónapról hónapra megsérti a kormány rendeletét.
„A kormány a hadi cselekményektől függetlenül döntötte el, mely ukrajnai megyék szerepeljenek a listán”
– fogalmaz a Helsinki Bizottság keddi közleményében.
Az „ahol nem lőnek, ott béke van” elméletet ráadásul immár az is felülírja, hogy múlt héten a magyar határtól mintegy 30 kilométerre fekvő Munkácson egy elektronikai gyárat ért rakétatalálat, a csapásban többen megsérültek, és kórházba kerültek. A hírre reagálva Orbán Viktor közölte többek közt: Szijjártó Péter külügyminiszter „egyeztetett a kárpátaljai magyarok képviselőivel, akiknek szintén felajánlottuk a magyar kormány segítségét”. Az elfeledett lista aktualizálása még ennek az esetnek a kapcsán sem került szóba.
Mint a Helsinki Bizottság emlékeztet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága máig nem javasolja, hogy bárki visszatérjen Ukrajna egyetlen régiójába se. Jó okkal, hiszen a három és fél éve tartó háború nem csak a frontvonalakra hat ki, de az egész országot teszi élhetetlenné.
„Elképzelhetetlen, hogy az orosz agresszor 23 személyi sérüléssel és nagy pusztítással járó munkácsi dróntámadása után a kormány ne látná, milyen veszélyek fenyegetik a kárpátaljai családokat. Az ő itteni menedékes státuszukat sem lehet leértékelni, ők is éppúgy nagy veszélynek vannak kitéve mint a Zsitomirból, Harkivból vagy Luhanszkból érkezők.
Ha már a kormány megalkotta ezt az esztelen és igazságtalan listarendszert, most itt az alkalom arra, hogy arcvesztés nélkül újra lakhatási támogatásban részesítse a kárpátaljai menedékeseket is” – fogalmaznak a jogvédők.
A Magyar Helsinki Bizottság ezért felszólította a kormányt, hogy a szeptember 10-ig esedékes felülvizsgálat során vegye fel végre Kárpátalját is a „a háború sújtotta területek” listájára.
