Valószínűleg az idei, 30. alkalommal megrendezett Budapest Pride – Budapesti Büszkeség Menete – volt az eddigi legnagyobb, összességében több mint 150, egyes becslések szerint akár 200 ezren is kivonulhattak a rendezvényre. Tudósítóink szerint a Városháza parkban már a menet indulása előtt bő egy órával több ezren gyűltek össze. Az egyértelmű volt: bármekkora is a Fidesz támogatása, a tiltás nem érte el deklarált célját, ami már csak a résztvevők számából – és igen diverz összetételéből – is látszik. 

A tömeg a vonulás indulása idején Erzsébet tértől az Astoriáig ért. A résztvevők hatalmas száma ellenére a rendőrség nem zárta le előre az utat, az autók ha nem is zavartalanul, de át tudnak haladni a tömegen – köztük egy turistabusz, integető turistákkal. A menettel tudósítóink szerint a gyülekező során három, vallásos meggyőződésű ellentüntető nézett farkasszemet, de térítő munkájukat megzavarta a rendőrség közbelépése.

Ezen a ponton fontos kiemelni: bár többször is szembesültek ellentüntetőkkel a vonulók komolyabb konfliktusok nélkül zajlott le az egész rendezvény.

Az idei Pride abban is egész más, mint az eddigiek, hogy minden korábbinál súlyosabb kormányzati támadások és fenyegetések előzték meg, talán épp ezért sem mentek ki talán százezren is – és talán épp ezért maradtak távol idén idén a multinacionális cégek.

Ezzel végre lehullt a lepel – miszerint a nagy cégeknek addig érdekes a szexuális kisebbségek melletti kiállás, amíg nem fenyegeti az üzletet. Erről meg is van a rendszerkritikus szervezetek véleménye, mint cikkünkből is kiderül.

A tüntetésen részt is vettek rendszerkritikus szervezetek – például a Fáklya, pink blokk vagy a Rózsaszín háromszög

– amelynek lobogóját a Gellért-szobornál is kitűzték – valamint különböző anarchista szervezetek és közösségek is.

Valamint természetesen számos politikus, köztük Karácsony Gergely főpolgármester – miután Budapest a nevére vette a Pride menetet – és számtalan magyar és külföldi képviselő, polgármester, nagykövet és mások. Nagyon sokan voltak, akik korábban még sosem jártak a Pride-on, elmondásuk szerint elsősorban ugyancsak a lebegtetett tiltás, valamint a digitális megfigyelőállamot lehetővé tevő, tavasszal elfogadott törvény miatt és azok ellenére. Ezzel a felvonulás tulajdonképpen legalábbis részben kormányellenes tüntetéssé is változott.

Miután Mi Hazánkos ellentüntetők ígéretükhöz híven lezárták a Szabadság hidat ahol eredetileg áthaladt volna a menet, a rendőrök az Erzsébet híd felé terelik a tömeget.

Erről azonban a hatóságnak eleinte nem sikerült egyértelmű tájékoztatást adnia, így már az Astorián kaotikus helyzet alakult ki. A rendőrség a menet indulása után vagy negyed négyig sem zárta el az autók útját, majd az Astorián sorfalat is álltak – nem az autók, hanem a tüntetők elé. Aztán egyszer csak feloszlott az uszkve húszfős sorfal, az autókat pedig továbbra is engedték haladni, vagyis egy idő után a téren össze-vissza álltak a kocsik és a tüntetők. Ezután a rendezők állták útját a tüntetőknek, majd ők is továbbengedték őket.

Nagyon úgy tűnt, hogy az egyébként sokat látott és az elmúlt évek tapasztalata alapján ha nem is mindig emberségesen, de tömegrendezésben profi rendőrség nem volt érdekelt a kaotikus helyzet adekvát megoldásában, ami nem volt jó sem az autósoknak, sem a tüntetőknek, ellenben legalább majd mondhatják a Pride ellenzői, hogy káoszt csináltak a szervezők a belvárosban.

Végül a nagyjából húsz rendőr mégiscsak az Astoria közepére állt be, amivel aztán mindenkinek útját állták, és végül az autókat is sikerült megállítani.

Erre szükség is volt: hisz nemcsak, hogy teljesen sikerült megtölteni a kétszer háromsávos Erzsébet hidat – Budapest leghosszabbját – akármerre is járt éppen a tömeg, a vége még mindig csak a Madách téren volt. Akkor is, amikor az eleje végre megérkezett a Műegyetemhez.

Ezt illusztrálja az is, hogy a Szabad sajtó útján mintegy 40 percig készítettük az alábbi felvételt, de így sem látszott a menet vége videón.

Persze nem maradtak el az ellentüntetők sem, ők ugyanakkor elenyésző számban vettek részt a rendezvényen. A Deák téri háromfős vallásos különítmény és a Szabadság hídnál összegyűlt mintegy 60-70 Mi Hazánk-aktivista mellett az Erzsébet híd budai hídfőjénél újabb demonstrálók várták a felvonulókat. Nagyjából húsz széljobbos tiltakozó jelent meg egy, a család fontosságát hangsúlyozó tízméteres molinóval, amivel egyértelművé tették, hogy a férfi és nő valamint gyerekek alkotta nukleáris család definícióját tartják iránymutatónak. A molinóról az is kiderült, hogy a szexuális kisebbségeket összemossák a pedofilokkal.

Köztük volt Budaházy György szélsőjobboldali celeb is.

Egy szélsőjobbos aktivista pedig megpróbált megállítani egy bulikocsit, ezért a rendőrök kiemelték.

Bár a beszédek már ötkor elkezdődtek volna, a szervezők még félórányit vártak, hogy minél többen megérkezhessenek – ez azonban a fent említett extrém résztvevőszám miatt voltaképpen lehetetlen volt. A rendezvény felvonulást követő részén a műsorvezetők Lilu és Steiner Kristóf voltak.

Karácsony Gergely volt az első felszólaló, aki rögvest fityiszt mutatott a hatalomnak, amelyik szerinte elárulja a saját polgárait. A főpolgármester arról beszélt, hogy az elnyomó hatalmak előbb-utóbb megbuknak, egyszersmind a magyar szabadság napjának nevezte a mai napot – miután ez a nap a szovjet csapatok kivonulásának évfordulója is. Idézett az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából is, miszerint mindenki egyenlőnek születik, és az is marad. Felhívta továbbá a figyelmet az egymás melletti kiállás fontosságára is. Karácsony azt is kifejtette, hogy Budapest mindig kiáll az elnyomottak mellett.

Karácsony nem kimondva, de egyértelműen Magyar Péternek célozva arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre nem akárkire, hanem olyan pártokra, jelöltekre kell szavazni, akiktől azt lehet várni, hogy kiállnak az elnyomottak mellett.

Hernádi Juditnak a tömegről 1989 jutott az eszébe, mikor idősebb Bush elnök széttépte a szövegét mivel úgy döntött, inkább a szívéből beszélne – ezért a színésznő is így tett. Kifejtette, hogy a szólásszabadság, a szabad gyülekezés, és a szabad Budapestet is ünneplik, ahol nincs orosz katona. Azt is mondta, hogy „mi vagyunk a többség”, utalva arra, hogy véleménye szerint Magyarországon immár kisebbségben vannak azok, akik kirekesztenék a kisebbségeket.

Kiss Tibi a Quimbiből videón jelentkezett be, és az európai értékek melletti kiállásra buzdított.

Zsirka Hella, a Háttér Társaság operatív vezetője, transz aktivista a szexuális kisebbségeket érő atrocitásokról beszélt, aminek köszönhetően sokáig folyamatosan rettegett, és csak magányosan érezte magát biztonságban. Zsirka az ellenséges propaganda romboló szerepét is kiemelte, ami miatt saját magát is hibáztatta, és arról is beszélt, hogy az aktivizmus jelentett neki kiutat.

Bogádi Nikoletta egykori szélsőjobboldali, manapság melegjogi aktivista arról beszélt, hogy korábban nem értette, nem látta a szexuális kisebbségeket és úgy gondolta, a Pride rossz hatással van a gyerekekre, most már azonban sokkal elfogadóbb. Ennek keretében bocsánatot kért korábbi viselkedése miatt. Azt is elmondta, hogy a gyerekei előbújása miatt lett jobb ember, és meg tudta szüntetni a saját korlátait, szabaddá vált.

Ezután zenei betét következett, majd Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke. A politikus elmondta, hogy a szerelem nem lehet bűncselekmény, és erősebb mint a gyűlölet. Hozzátette, a Budapest Pride tiltása veszélyes üzenetet küld a világnak, miszerint nincs következménye a kisebbségek elnyomásának.

Kovács Patrícia a Stonewall-lázadásról emlékezett meg – amivel kapcsolatban a miniszterelnöknek is üzent – és a sokszínűség, egyenlőség melletti kiállásra ösztönzött. Elmondta: egyikünk sem szabad, míg vannak jogfosztottak, és senki sem egyenlő, míg vannak egyenlőbbek.

Pogány Judittal eljött az Örkény Színház társulatának egy része is. Pogány József Attila Hazám című versét szavalta el (mindenkinek melegen ajánljuk).

A műsort kormánypárti politikusok felvételről bejátszott megszólalásai tarkították, majd a Pride egyik szervezője, Angeli Andrea önkéntes szólalt fel, aki személyes, családi élményeiről beszélt, és a Pride üzenetét közvetítette. Végül a Budapest Pride szervezőit hívta a színpadra, egyenként köszönve meg mindenkinek, aki részt vett az idei rendezvény megvalósításában.

Rainer-Micsinyei Nóra a kormány kirekesztő politikáját kritizálta – ellenben kifejtette, hogy boldog, de nem Orbán szavai, hanem a megjelentek száma miatt. Azt is elmondta, hogy a szolidaritás teszi nemzetté a nemzetet, „nem a Mariott hotel, amire Tiborcz Istvánnak együtt dobtuk össze a pénzt”. A színésznő az elnyomottak melletti kiállásra buzdította közönségét, számos csoportot kiemelve.

A rendezvény zárásaként a Carson Coma lépett fel, majd akik befizettek a bulira, 10-re mehetnek a Budapest Parkban rendezett afterpartyra.