A devizahitelek „jogszerű és igazságos megoldását kereső” fórumot hirdetett 2025 őszére szokásos hétfő esti online bejelentkezésében Magyar Péter. A „Magyar Infó” nevet viselő videóban a TISZA Párt elnöke arról beszélt, hogy az eseményre a károsultak, a hitelintézetek, követeléskezelők, végrehajtók és a károsultak érdekképviseleti szervei, valamint a bíróságok szakmai vezetői is meghívást kapnak. Ezt követően Magyar ígérete szerint a TISZA Párt még a jövő áprilisi választások előtt megoldási javaslatokat fog nyilvánosságra hozni, amelyeket az esetleges a kormányváltást követően már az új igazságügyi miniszter vezényletével megvalósítanak. 

Az idézett rész az alábbi videóban 31:38-tól kezdődik:

A TISZA Párt ritkán tematizálja a devizakárosultak problémáját – bár éppen Magyar hozta szóba egy májusi ATV-s szereplése során az Európai Unió Bíróságának (EUB) április 30-i, precedensértékű ítéletét. A friss verdikt nyomán a múlt hónapban ismét megélénkült a devizaalapú hitelszerződések körüli vita. Mint ismert, a devizahitelesek számára kedvező döntést hozott az európai bíróság: Egy 2007-ben kötött, svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében mondták ki, hogy az az árfolyamkockázatról való hiányos tájékoztatás miatt érvénytelen. A döntés szerint a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek teljes összege visszajár az adósoknak.

A magyar parlamentben Jámbor András és Hadházy Ákos közös törvényjavaslatot adott be, amely az összes folyamatban lévő devizahiteles ügy felfüggesztését szorgalmazza mindaddig, amíg kiderül, hogyan értelmezik a döntést a hazai bíróságok. Azt is javasolták, hogy szülessen olyan törvény, amely átülteti az Európai Bíróság döntésének szellemiségét a magyar jogrendbe, és megpróbálja kompenzálni az érintett polgárokat. A múlt héten az Igazságügygi Bizottság fideszes többsége leszavazta a törvényjavaslatot, sőt a precedensítéletet szolgáltató ügyben eljáró ügyvédet, az ülésre vendégként meghívott Marczingós Lászlót  meg sem hagyták szólalni (erre végül június 10-én kedden lehetőséget kapott).

A fentieken túli, az EUB-ítéletéből következő konkrét ígéreteket egyelőre nem tett a TISZA Párt elnöke, pusztán annyit mondott: értékelni fogják az Európai Bíróság szerinte is „nagyon fontos” ítéletét. Annyit azonban még hozzátett mindehhez, hogy kormányra kerülésük esetén „a lehető legrövidebb időn belül” megszüntetik a profitorientált végrehajtást, és teljesen államosítják azt. Magyar szerint azzal, hogy a TISZA a végrehajtást állami tevékenységként a bíróságok alá szervezi, csökkentik a visszaélések lehetőségét és a végrehajtás folyamatosan elszálló költségeit. „Ennek keretében szükséges lesz haladéktalanul felülvizsgálni a folyamatban lévő végrehajtásokat is, az esetlegesen felderített jogellenességeket orvosolni, és meg kell majd akadályoznunk, hogy további családok váljanak földönfutóvá” – mondta a TISZA elnöke.

Utóbbi ígéretéről ugyan Magyar eddig nem sokszor beszélt, de kicsivel több mint egy évvel ezelőtt, 2024 áprilisában, a nagy tömeget megmozgató Kossuth téri tüntetése után éppen lapunk kérdésére válaszolt úgy, hogy államosítani kell a végrehajtást. Igaz, ekkor arról is beszélt, hogy annak is meg kell találni a módját, hogy az állam hogy lehet jó „gazdája” ennek a területnek: „Nagyon-nagyon kell figyelni, főleg ilyen igazságügyi minisztériumi történetek után” – mondta, utalva a Schadl György volt bírósági végrehajtói kari elnök és Völner Pál volt államtitkár nevéhez fűződő botrányra. A végrehajtás államosítását a hazai politikai szereplők közül a független baloldali országgyűlési képviselő Jámbor András követeli régóta. Ettől némileg különböző modellt, „nonprofit „ végrehajtást vezetne be ugyancsak évek óta a szélsőjobboldali Mi Hazánk. 

EUB-ítélet: Létezhet egyáltalán harmadik álláspont?

Az április végi uniós bírósági döntést a devizahitel-károsultak és jogi képviselőik, illetve az ügyben évek óta aktív mozgalmak (Adóskamara, a Jogállamért Egyesület) tagjai, az EUB-ítéletben a károsultat képviselő Marczingós László ügyvéd, de Róna Péter közgazdász is úgy értelmezik, hogy az alapján az összes devizaalapú hitelszerződést meg kéne semmisíteni, és a több százezer károsultnak mind visszajárna az alaptőke felett kifizetett pénze. Fontos, hogy az ő álláspontjuk szerint nem azért semmisek és érvénytelenek a szerződések, mert a hitelintézetek nem tájékoztatták az ügyfeleket az árfolyamkockázatról, hanem azért, mert az a gyakorlat, hogy a bankok az alacsonyabb eladási áron folyósították az euró vagy svájci frank alapú hiteleket, majd a magasabb vételi áron számolták a törlesztőrészleteket (ez az ún. árfolyamrés), tisztességtelen. 

A kormány mostani nyilatkozataiból, valamint több májusi – tehát az EUB döntése kihirdetése utáni – kúriai ítéletből az következik, hogy szerintük a döntés viszont csak azokra az ügyfelekre vonatkozik – ők pedig az összes érintettnél jóval kevesebben vannak –, akik bizonyítani tudják, hogy a bank nem tájékoztatta őket az árfolyamkockázatról. 

Ebben a kérdésben Magyar nem foglalt egyértelműen állást: arról beszélt csupán, hogy a TISZA értékelni fogja az Európai Bíróság ítéletét.

Hogy a fent vázolt két, egymással ellentétes – a Telex cikkében részletesen is levezetett –  állásponton kívül még milyen lehetséges pozíciót foglalhat el a TISZA –  ha egyáltalán létezik ilyen –, arról Szepesházi Péter ügyvédet, számos devizahitel-károsult jogi képviselőjét kérdeztük, aki saját praxisa mellett Jámbor Andrással közösen működtet jogsegélyszolgálatot adósok számára. 

Szepesházi szerint nincs mit mérlegelni az ítéleten, az szándékosan félreérthető legfeljebb, és a fent vázolt álláspontokon túli köztes értelmezést sem nagyon tud elképzelni. „Úgy gondolom, csak  nyers gazdasági és hatalmi érdekek miatt magyarázza félre az EUB ítéletét a kormány, a jegybank, a bankok és a Kúria” – mondja az ügyvéd.  „Bírók esetében elképzelhető lenne, hogy amennyiben túl sok magyarországi törvény tiltja meg nekik, hogy legjobb belátásuk szerint döntsenek, akkor szélsőséges esetben – de szerintem ez itt nem áll fenn –, ezt bevallhatják az ítéletükben azzal, hogy bár nem állapítják meg a devizahitel-szerződések érvénytelenségét, nem ítélnek meg a károsultaknak semmit, de egy világos bekezdésben azt mondhatják, hogy ez csak azért van, mert az állam uniós joggal ellentétes törvényt hozott. Ezzel gyakorlatilag megnyitnák az utat annak, hogy az ügyfelek az állam ellen menjenek kártérítésre. Ezt esetleg jóhiszemű álláspontként el tudnám fogadni” – magyarázta lapunknak az ügyvéd.  

Azt ugyanakkor önmagában pozitívnak tartja Szepesházi, hogy Magyar Péter és a TISZA nem ugyanazt az álláspontot képviseli, mint amit a Kúria, a kormány és a jegybank, hiszen ha így lenne, akkor „nem lenne miről beszélni, akkor nincs kit kárpótolni, nincs miért új törvényeket hozni”. A nagy kérdés szerinte az, hogy egy leendő TISZA-kormány elég messze mer-e menni, és levonja-e a lakossági devizaalapú hitelek okozta károk pénzügyi konzekvenciáit. Szepesházi szerint „nagyon nehéz itt olyat tenni, amit mindenki elfogad”, kiváltképp a károsultak mozgalmának ma is aktív részére igaz ez. De ez érthető is – mondja – , mert „olyan mértékben nyomták víz alá” az elmúlt években az egész devizakárosulti közösséget, hogy nem csoda, ha már nagyon elégedetlenek, és gyors megoldást várnak. 

Az ügyvéd szerint bizonyos mértékig érthető, ha politikai megfontolások mentén a TISZA (még) nem mutat teljes elköteleződést a devizahitelesek kárpótlása mellett. „Magyar Péternek nincs könnyű dolga, figyelnie kell arra, hogy sokakban sikeresen ültettek el előítéleteket a devizahitelesekről: hogy felelőtlenek, hogy senki sem kényszerítette őket arra, hogy írják alá a hitelszerződést; és nyilván ennek van azért egyfajta hatása” – véli a volt bíró.

A TISZA által meghirdetett devizahiteles fórummal kapcsolatban, amelyre úgy a károsultak, mint a bankok képviselői hivatalosak lennének, Szepesházi meglehetősen szkeptikus.

Úgy gondolja,

„nem nagyon van miről fórumozni olyan értelemben, hogy mindenki ismeri a másik – könnyen visszakereshető – álláspontját”.

Azt sem hiszi, hogy a bankjogászi oldal teljes őszinteséggel venne részt egy ilyen egyeztetési folyamatban, mert „egész egyszerűen a megbízóik fogják a kezüket, valahol érthető módon”. A volt bíró szerint olyan nagy a tét, hogy „vagy-vagy helyzet van, és senki nem bízik a másikban”, és azt sem látja, hogy hogyan lehetne ebben a szituációban konszenzusra jutni. 

Magyar Péter hétfői videójában arra is kitért, hogy a fórumra más hasonló problémákkal szembenéző uniós tagállamok szakmai képviselőit is meghívják „annak érdekében, hogy az esetleges eredményes külföldi megoldásokat is figyelembe tudják venni.” Szepesházi Péter szerint amellett, hogy Szlovéniában és Romániában is sikerült pozitív irányban előremozdítani a devizahitel-adósok ügyét, érdemes kiemelni a horvátországi és lengyelországi példákat. Horvátországban 2018-ban semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról. A döntés következményeként nyolc banknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kellett visszafizetniük körülbelül 120,000 devizaadósnak. 2021-ben a horvát alkotmánybíróság elutasította hét horvátországi bank keresetét, és helyben hagyta a legfelsőbb bíróság döntését. Szepesházi egy Lengyelországban alkalmazott eszközre is emlékeztetett, ahol a bírák arra kaptak jogosultságot, hogy mérlegeléssel mérsékelhették az adósok törlesztőrészleteit: Az ügyvéd szerint ugyanakkor az összes említett, környező országban nagyban könnyítette a helyzetet, hogy sokkal kevesebb volt a devizaalapú hitelezés, így alacsonyabb volt a lakosság számára okozott kár volumene is.