Rohamtempóban fogadta el kedden a fideszes országgyűlési többség a Pride-ot ellehetetlenítő, a gyülekezési jogot csorbító törvénymódosítást. A hétfő reggel benyújtott javaslat értelmében a gyülekezési törvény azzal egészülne ki, hogy: „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”.

A törvénymódosítás a fenti szabályt megsértőkkel szemben akár 200 ezer forintos bírság kiszabására is lehetőséget ad, valamint kiterjeszti az arcfelismerő rendszerek használatát is úgy, hogy ezentúl igazoltatás nélkül, csupán felvételek alapján is büntetni lehessen tiltott eseményen résztvevőket. 

A törvény vitája és elfogadása is tiltakozások közepette zajlott a Parlamentben, ahol a Momentum képviselői füstfáklyákat gyújtottak (amivel Kocsis Máté állítása szerint légzési nehézségeket okoztak a covidon átesett Bányai Gábor fideszes képviselőnek – aki egyébként a füstös akció során végig a teremben maradt), valamint Putyint és Orbánt csokolózva ábrázoló röplapokat szórtak szét az ülésteremben. A párt képviselői a szavazás utánra tüntetést szerveztek az épület elé, ami a Margit híd lezárásába torkollott, és amihez később csatlakoztak a Szabadság térről indulva a Civilek a Pride-ért, a Varjú Kollektíva és az Anarchista Diákmozgalom hívására érkező demonstrálók.

A törvényt már tegnap este alá is írta a köztársasági elnök, így az hatályba lépett.

Jogi normákat megkerülő gyorsítás, homályos fogalmak, nemzetközi aggályok

A kormány a normál ügymenetet felgyorsítva, egy nap alatt juttatta el a hétfő reggeli benyújtástól a zárószavazásig a törvénymódosító javaslatát, amivel gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza mások alapvető jogait, és teszi betilthatóvá a Pride felvonulást. Az EU-ban egyedülálló tiltás kapcsán a nagy sietség miatt az a helyzet állt elő, hogy 

a módosítást előbb fogadták el, mint az annak jogilag megágyazó és lehetővé tevő Alaptörvény-módosítást.

A HVG összesítése szerint ez komoly jogi anomáliát okozhat, hiszen így bár megszavazták a gyülekezési törvény szigorítását, ám ezt jóval később követheti csak a magasabb rendű jogszabály, az Alaptörvény módosítása. Ugyan a Pride-ot betiltó módosító tételesen nem hivatkozik az alaptörvényi felhatalmazásra, ám a Fidesz eddigi közlése és a logika szerint is egyértelmű, hogy az Alaptörvény-módosítás ágyaz meg, és teszi lehetővé egyáltalán a gyülekezési törvénnyel érintett alapjog olyan korlátozását, amellyel megmagyarázható lenne jogilag a Pride betiltása.  

A szakértők szerint emellett több ponton is problémás a tegnap elfogadott jogszabályi szöveg. Hegyi Szabolcs, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi szakértője a 444-nek nyilatkozva úgy fogalmazott:

„A javaslat sérti egyrészt a gyülekezési jogot. Azzal, hogy kifejezetten a Pride-ra van célozva, tartalmi alapon akarja megtiltani egy bizonyos témájú kiállás lehetőségét, valamint a jogegyenlőségért való kiállás lehetőségét is korlátozni akarja.”

A TASZ jogásza szerint emellett sérti a szülők nevelési szabadságát is, ami azt biztosítja nekik, hogy ők maguk eldöntsék, hogyan is viszonyulnak a Pride-hoz és az LMBTQ-közösséghez, és hogyan neveljék gyerekeiket. „Toleranciára, elfogadásra és a Pride-on való részvételre, vagy akár éppen ellenkezőleg, a Pride-tól való távolmaradásra”. És persze sérti a gyerekek jogait is: megfosztja őket attól hogy tájékozódjanak, és hogy saját, önálló álláspontot alakítsanak ki közéleti és erkölcsi kérdésekben.

A szakértő egy másik, Partizánnak adott nyilatkozatában, arról is beszélt, hogy egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi tartozik a „homoszexualitás megjelenítése” kategóriába. Ez azonban már a gyermekvédelmi törvény 2021-es homofób módosítása óta probléma, a kérdés jelenleg is az Európai Unió Bírósága előtt van.

„Érthetetlen, hogy a kormány ahelyett, hogy tartózkodna ennek a szabálynak az alkalmazásától még inkább kiterjeszti és még szélesebb jogfosztásra használja fel”

– fogalmazott Hegyi. A TASZ jogásza szerint így kérdés az is, hogy a Pride-on kívül milyen gyűlések minősülhetnek olyannak, ahol megjelenik a homoszexualitás és ezáltal betiltható, vagy feloszlatható lehet. A szabályozás jelenlegi szövegezése olyan helyzetet is teremthet, hogy „meg lehetne trollkodni” akár egy kormánypárti megmozdulást is úgy, hogy valaki odamegy és megjeleníti a homoszexualitást. Hegyi szerint a törvény

„nyilvánvalóan el fog bukni, ha nem is a magyar bíróságokon vagy a magyar jogorvoslati fórumokon, de mivel egyértelműen ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ezért ha bármilyen tiltás, vagy szabálysértési eljárás eljut a strasbourgi bíróság elé, akkor ott ki fogják mondani a jogellenességét”.

Az arcfelismerő rendszerek használatával kapcsolatban a jogi szakértő úgy nyilatkozott, ez nem újkeletű gyakorlat, eddig a bűnmegelőzés, bűnfelderítés, bűnüldözés volt a legfontosabb célja – a mostani módosításnak az az újdonsága, hogy eddig csak olyan szabálysértések esetén lehetett ezt alkalmazni, amelyeket elzárással is lehetett büntetni. Mostantól viszont az olyan pénzbírsággal járó eseteknél is alkalmazni lehet, mint a „gyülekezési joggal való visszaélés” vagyis ha valaki tiltott eseményen vesz részt.

„Eddig az volt, hogy akit igazoltatott a rendőrség és bizonyította azt az eljárásban, hogy az illető kifejezetten a tiltott gyűlésen való részvétel miatt volt ott az adott helyszínen, akkor vele szemben kiszabott bírságot. Ezután nem kellene igazoltatni sem senkit, hanem csak kitenni egy kamerát, amivel mindenkit felvesznek, aki tüntetésen vesz részt, és bárkivel szemben eljárást indítanak, bírságot szabnak ki”

– fogalmazott a 444-nek Hegyi.

De egy Pride méretű esemény esetében, ahol több tízezren vonulnak fel, a szakértő szerint „rendkívül súlyos technikai akadályokba ütközik” a rendszer használata:

„Arcfelismerésre évente néhány százas-ezres nagyságrendben szokott sor kerülni. Jóval bonyolultabb, mint azt gondolnánk. Nemcsak szoftveres műveletekből áll, hanem élő emberi döntéseknek is van szerepe az eljárásban. Rendkívül erőforrás- és munkaerőigényes. Hogyha ezt tízezres nagyságrendben kell elvégezni rövid idő alatt, akkor ez valószínűleg hetekre lebénítja az arcfelismerési mechanizmusokat. Ebből az a furcsa következtetés hogy valójában ennek a törvényjavaslatnak, a tilalomnak és az arcfelismerés kiterjesztésének az a célja, hogy elrettentse az embereket a részvételtől.”

A szakértő szerint így nem is a szervezőkre céloz, hanem arra, hogy minél kevesebben vegyenek részt, de éppen annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem fognak valaki ellen eljárást indítani, nem fogják őt felismerni, megbüntetni, minél többen vesznek részt ezen a rendezvényen.

„Mert minél többen vesznek részt, annál kevésbé lesz abban a helyzetben az állam, hogy akár ott a helyszínen feloszlasson és tömegoszlatással éljen, akár pedig, hogy ezresével, tízezresével kamerafelvételek alapján beazonosítson egyes személyeket. És aztán ezeket az eljárásokat lefolytassák”

– fogalmazot Hegyi.

Sulyok Tamás nem csak fenti aggályok, hanem a Európa Tanács emberi jogi biztosának X-en kifejezett aggodalma és vétóra való felszólítása ellenére írta alá a törvényt, annak parlamenti elfogadása után alig néhány órával. Michael O’Flaherty bejegyzésében úgy fogalmaz: 

„Nagyon aggaszt a ma Magyarországon elfogadott új törvény, amely korlátozza a gyülekezési szabadságot, és alapot ad az olyan események betiltására, mint a Pride felvonulások. Felszólítom Magyarország elnökét, hogy vétózza meg a törvényt.”

A főváros és a szervezők is azt állítják: 30. alkalommal is lesz Budapest Pride

A Budapest Pride szervezői a javaslat hétfői benyújtását követően a Facebook-oldalukon úgy fogalmaztak:

„Ez nem gyermekvédelem, ez fasizmus!”

A szervezők szerint a magyar kormány egy kisebbséget célkeresztbe téve próbálja korlátozni a kritikus hangú békés tüntetéseket, ezért mozgalomként harcolni fognak azért, hogy minden ember szabadon tüntethessen. Hozzáteszik, hogy „egy demokratikus vezetőnek eszébe sem jutna korlátozni a vele egyet nem értők alapjogait”. A Budapest Pride közleményében úgy fogalmaz:

„Ha gumiszabályokkal próbálják meg korlátozni az állampolgárok békés tüntetéshez való jogát, abból az lesz, hogy bármilyen tüntetést bármilyen mondvacsinált okkal be lehet majd tiltani. Szintet lép a fasizálódás, ha a végén már csak az vonulhat fel az utcán, aki a hatalmon lévőket élteti.”

A szexuális kisebbségi jogokkal foglalkozó csoport a HVG-nek nyilatkozva azt is elárulta, hogy egyeztetnek a jogászokkal, de az elmúlt hetek információi alapján számítottak arra, hogy a gyülekezési törvényt tervezik módosítani. És

a javaslat benyújtása ellenére tervezik az idei rendezvény megtartását.

„A Budapest Pride Közösségi Fesztivál (idén 2025. 06. 06–29.) egyéb rendezvényeire nem vonatkozik a most benyújtott törvénymódosítás, hiszen azok nem tartoznak a gyülekezési törvény hatásköre alá” 

– tették hozzá.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a szintén a Facebook-oldalán a törvény megszavazását követően annyit közölt:

„Budapest a szabadság városa, Pride lesz.”

Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője a HírTV Napi Aktuális c. műsorában beszélt a törvényről, ahol elsőként Bányai Gábor fideszes képviselő egészségi állapotáról számolt be, aki jobban van, de még vizsgálatokra szorul. A képviselő saját bevallása és Kocsis Máté jelentése szerint sürgős orvosi ellátást kapott. 

Bányai a Facebook-oldalán „Végül is jó emberek, hisz akár lőhettek is volna!!!!” címen tett közzé videót a Momentumos képviselők akciójáról, alig néhány perccel az akciót követően – ahogy az az országgyűlési élő felvételeken is látszik, hosszan bent maradt a füsttel telt teremben, ahol a telefonját nyomkodta – vélhetően ekkor került fel a videó.

A frakcióvezető az interjúban arról beszélt, hogy szerinte a Momentum akciója „ugyanaz a felforgató módszer, amit Szerbiában, Grúziában láttunk”. Kocsis Máté szerint az „amerikai baloldali pénzek” elapadásával nem apadtak el a brüsszeli és a Soros-pénzek. Szerinte az ellenzék erőszakot szeretne az országban, amint azt déli szomszédunknál is láthattuk, ahol „meg akarták buktatni a nyugati liberálisok a kormányokat, ott mindig felfordulást szítottak”.

Széleskörű tüntetés, a szervezők és a képviselők is folytatást ígérnek

A gyülekezési jogot korlátozó és a Pride-ot ellehetetlenítő törvény ellen gyors egymásutánban két megmozdulás is szerveződött kedden. Az elsőt a Momentum országgyűlési képviselői és Hadházy Ákos tartották a Kossuth téren, ahol Bedő Dávid a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott:

„A fasizmus akkor is az, amikor nem táborokba zárnak, hanem a négy fal közé!” 

Bedő bejelentette, azt is, hogy pártja ott lesz júniusban a Pride-on, és létrehoznak egy alapot, amiből segítik azokat, akiket megbírságolnak. Hadházy Ákos beszédében itt elmondta, szerinte a megszavazott törvény nem Pride-ellenes és nem melegellenes, hanem egy demokráciaellenes törvény, a „kínai típusú technofasizmus bevezető” törvénye. 

A Momentum és Hadházy hívására megjelenők a Kossuth térről a Margit hídhoz vonultak át a megmozdulás hivatalos végét követően. A több ezer fősre becsült tömeg itt teljes szélességében elzárta a hídra vezető utat.

Élő videónk a tüntetésről:

A második megmozdulást ​​a Civilek a Pride-ért, a Varjú Kollektíva és az Anarchista Diákmozgalom szervezte, akik a Szabadság téren tartottak rövid beszédeket. Majd előbb a Kossuth térre vonultak, ahol elhelyezték molinójukat, ezután a megmozdulás hivatalos lezárást követően együttesen vonultak át a Margit hídhoz. 

Itt a Momentum hívására megjelent, már jelenlévő tüntetők tapsviharral fogadták a fiatalokat.

A Jászai Mari téren több soros rendőrsorfal tartotta vissza a hídon való átkeléstől a 2-3 ezer fős tömeget. a mintegy három órán át tartó patthelyzetet csupán néhány alkalommal zavarta meg a sorfal közepén néhány, újságírók gyűrűjébe szorult fiatal, akik párszor nekinyomultak a rendőröknek – közülük többeket megpróbáltak berántani a sorfal mögé.

A rendőrség egy alkalommal előzetes figyelmeztetés nélkül kezdte meg a résztvevők leszorítását a hídról – azonban gyorsan vissza is vonultak. Az esemény a demonstrálók fokozatos elszivárgásával és rendőrségi igazoltatással ért véget.

Hadházy Ákos és a Momentum is folyatást ígértek, a további demonstrációk pontos időpontjáról és helyszínéről azonban cikkünk megjelenéséig még nincs bővebb információnk.

A Budapest Pride oldalán megjelent híradásból azonban az kiderül, hogy március 20-án 19 órától szolidaritási tüntetést szervez a Vienna Pride a bécsi magyar nagykövetség elé.