Több tízezren vonultak utcára szerdán Tbilisziben, hogy a grúz kormány által benyújtott, orosz mintára készült „külföldiügynök-törvény” ellen tiltakozzanak. A parlament épülete előtt a rendőrök összecsaptak a 20 ezer fősre becsült tömeggel – miközben a kormánypárti többség elfogadta a javaslatot. A héten több alkalommal is szerveztek demonstrációkat a külföldről támogatott civil szervezeteket megbélyegző törvénytervezet ellen, ami sokak szerint visszavetné az ország Európai Uniós csatlakozási törekvéseit.
A javaslat értelmében azok a sajtóorgánumok és civilszervezetek, amelyek forrásaik több, mint 20%-át az országon kívülről kapják „külföldről befolyásoltként” kell regisztrálni.
Szerdán, a javaslat ellenzéki képviselők által bojkottált szavazásán a kormányzó Grúz Álom párt 83 képviselője igennel szavazott annak első változatára, ami elég volt ahhoz, hogy a 150 fős parlament elfogadja a törvényt.
Erre reagálva az esti órákban a fővárosban tüntetők több helyen leállították a forgalmat és a parlament épületéhez vonultak – amint azt a szerdai szavazást megelőző napokban több alkalommal is tették. Itt a grúz himnuszt és az EU himnuszának tekintett Örömódát énekelték és „Nem az orosz törvényre” rigmust skandálták, valamint annak azonnali visszavonását követelték.
A térről több száz rohamrendőr könnygáz bevetésével szorította ki a tüntetőket, akik közül többeket őrizetbe vettek.
People in Georgia are protesting a new bill that threatens their right to freedom of association. Georgian authorities must respect the rights to peaceful assembly and expression. pic.twitter.com/3S3aNoeWh8
— Amnesty International (@amnesty) April 17, 2024
De nem csak a törvényhozás épületén kívül, azon belül is erőszakos jelenetek zajlottak a héten, amikor hétfőn Aleko Elisasvili ellenzéki képviselő arconütötte a pulpituson beszélő Mamuka Mdinaradzét, a törvényt beterjesztő kormánypárt vezetőjét.
Tbiliszi mellett az ország több nagyvárosában is hasonló megmozdulások zajlottak, amelyek mellett a grúz futballválogatott több játékosa is kiállt.
A volt szovjet köztársaság évek óta törekszik a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítésére, de a jelenlegi kormány kritikusai szerint az országot az Oroszországgal való szorosabb kapcsolat felé próbálják terelni.
Irakli Kobahidze miniszterelnök – aki Nyugat-ellenes retorikájáról ismert, miközben ragaszkodik Grúzia euroatlanti törekvéseihez – a vita során úgy fogalmazott, hogy a törvény növelné a nyugati intézmények által finanszírozott civil szervezetek pénzügyi átláthatóságát. Majd azzal vádolta meg ezen civilek némelyikét, hogy
„megpróbálják Grúziát belerángatni az ukrajnai háborúba és forradalmat akarnak kirobbantani.”
Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai vezetője és Várhelyi Olivér bővítési biztos, a Fidesz EP képviselője „rendkívül aggasztó fejleménynek” nevezte a szerdai szavazást.
„E jogszabály végleges elfogadása negatívan befolyásolná Grúzia előrehaladását az uniós csatlakozásban. Ez a törvény nincs összhangban az EU alapvető normáival és értékeivel”
– fogalmaztak közös nyilatkozatukban.
Szalome Zurabisvili elnök – aki szemben áll a kormánypárttal – azt mondta, hogy az intézkedés ellentmond „a lakosság akaratának”, és „orosz destabilizációs stratégiaként” ítélte el.
2017-ben, amikor a magyar parlament hasonló szabályozást alkotott az orosz „külföldiügynök-törvényhez”, a Társaság a Szabadságjogokért hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar törvény néhány része az orosz törvény szó szerinti fordítása volt. Mindkét törvény kiindulópontja az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek a társadalmi befolyásuk által országon kívüli érdekeket érvényesítenek és ezáltal „magas kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra és a függetlenségre”.
(EuroNews, Al Jazeera, TheGuardian)
