2023 decemberében halálra verte élettársát egy borsodi férfi, miután a nő egy korábbi, súlyos bántalmazás után rendőrségi feljelentést tett ellene. A 24.hu által szemlézett ügyészségi iratokból kiderül, hogy a férfi novemberben  súlyosan bántalmazta élettársát, nyolc napon túli sérüléseket okozva neki. A nő ekkor feljelentést tett, és el is indult egy büntetőeljárás a férfi ellen, aki, amikor gyanúsítotti kihallgatásra idézték be, agyonverte élettársát, majd, amikor észlelte, hogy a nő már nem lélegzik, visszafeküdt aludni.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség a tettesre beismerés esetére 18 év fegyházbüntetést, valamint 10 év közügyektől való eltiltást kért, azzal a kikötéssel, hogy a férfi büntetésének időtartama alatt feltételesen se legyen szabadon bocsátható.

Az üggyel kapcsolatban lapunk megkereste Dés Fannit, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület munkatársát, aki elmondta, hogy az áldozatok védelmét elvileg ellátó intézményrendszer legjobb esetben is szubjektíven, esetlegesen látja el szakszerűen a feladatát, legtöbbször azonban – mint a jelenlegi eset is mutatja – még a látókörébe került bántalmazottakat sem tudja hatékonyan megvédeni.

Dés arról is beszélt, hogy bár az utóbbi idők nőgyilkossági botrányai után most van egyfajta nyitottság a rendőrség részéről a nővédő szervezetekkel való együttműködésre, hosszú távon változást csak rendszerszintű, törvényi erejű változtatások hozhatnak:

„Mi is, más szervezetek is szoktunk tartani képzéseket kerületi, vagy magasabb szintű rendőrségi szervezeteknek, és még bizonyos nyitottságot is érzékelünk a komplexebb együttműködésre mostanság. Mindez azonban csak akkor tud jól működni, ha jogszabályok kényszerítik a rendőrséget arra, hogy hatékony eszközökkel végezzék az áldozatsegítő munkát. Ha nincsenek ilyen jogszabályok, akkor rá van bízva az adott rendőri szervre, hogy hajlandó-e, vagy ha igen, milyen mértékben alkalmazni a kapott megfelelő módszereket.”

A nőjogi szakértő szerint elfogadhatatlan, hogy a hatóságok annak ellenére képtelenek megvédeni a bántalmazott nőket, hogy a legtöbb nőgyilkosságig fajuló ügy a közvetlen látókörükben van már, amikor a bűncselekmény megtörténik.

Pedig jóval több és hatékonyabb eszköz lenne az áldozatvédelemre, mint amennyit a rendőrség tipikusan használ.

„Az egyik leggyakoribb probléma, hogy nem beszélgetnek alaposan a rendőrök az áldozattal, és nem használják a nemzetközileg elismert kockázatfelmérő eszközöket. Nem valami bonyolult dologra kell gondolni, alapvetően egy egyszerű kérdőívről van szó, ami detektálja a súlyos további kockázatokat. További probléma, hogy gyakran nem tájékoztatják megfelelően az áldozatokat a távoltartás intézményéről, akik így ezt így nem is veszik igénybe. Gyakori hozzáállás az is a hatóságok részéről, még ha valami biztonság felé vezető folyamat el is indul, hogy a bántalmazott nőt próbálják kiemelni otthonából, neki kell elhagynia a házat, ahelyett, hogy a bűnelkövetőt távolítanák el.”

A nőkkel szemben erőszakoskodó elkövetőket a szakember szerint az is bátorítja, hogy hazánkban nagyon gyakran az ilyen ügyek kezelése kínosan lassan zajlik, ami sok bántalmazóban a következménynélküliség érzését kelti.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy az elkövetőket visszafogja a további nőbántalmazásban, ha tudják, van következménye annak, amit csinálnak. Az a tény, hogy Magyarországon elhúzódnak a bántalmazási ügyek, az erőszakot elszenvedő nincs fizikai védettség alatt, nem rendelnek el távoltartást, azt eredményezi, hogy nincs elegendő visszahúzó erő, az elkövetők felbátorodnak.”

A mostani nőgyilkosság külön szörnyűsége, hogy sok áldozat bosszútól való félelmét erősítheti meg, és így többeket elrettenthet a segítségkéréstől. Pedig a rendőrség saját hatáskörben, hivatalból is elrendelhet ideiglenes megelőző távolságtartást a bántalmazóval szemben, ez a hasonló esetekben sokszor megelőzhetné a tragédiát.

Ezek ugyanis nem egyedi esetek: tavaly 18 nő partnere vagy volt partnere általi gyilkosságáról számoltunk be, az áldozatok száma azonban minden bizonnyal ennél is több, de hivatalos statisztikák híján csak saját adatgyűjtésünkre támaszkodhatunk. Egy friss uniós reprezentatív kutatás szerint toronymagasan a magyar nők szenvednek el a legnagyobb arányban lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot a partnerüktől. Míg az európai átlag 31,8%, a magyar nők több mint fele, 54,6%-a élt már bántalmazó kapcsolatban.

Idén már legalább két nő halt bele kapcsolati erőszakba Magyarországon: január 8-án Fóton egy 54 éves nőt késelt halálra saját ágyában férje, aki később feladta magát a rendőrségen. Január 29-én volt férje ölte meg lakástűznek álcázva az alapos gyanú szerint azt a kétgyermekes japán nőt, aki már régóta, minden lehetséges fórumon próbált segítséget kérni – többek közt feljelentést is tett az őt halálosan megfenyegető volt férje ellen –, de a hatóság nem kezelte az ügyét megfelelően, majd még meggyilkolása után is egy hétig „ágyban dohányzás okozta balesetként” kommunikált az esetéről.

A jó eséllyel megelőzhető gyilkosság és az azzal kapcsolatos nyomozás menete, valamint a hatóság méltatlan kommunikációja akkora felháborodást váltott ki, hogy a rendőrség vizsgálatot indított az ügyben, az V. kerületi rendőrkapitányságon öt főt vontak felelősségre a nő segítségkéréseinek elutasítása miatt, leváltották a BRFK Facebook-oldalának szerkesztőjét, valamint bejelentették: több rendőrt küldenek családon belüli erőszakkal kapcsolatos érzékenyítő tréningre, felülvizsgálják azokat a nők elleni erőszak ügyeket, amelyekben a nyomozást bűncselekmény vagy bizonyíték hiányára alapozva megszüntették az elmúlt egy évben, valamint nagyobb figyelmet fordítanak az áldozatok segélykéréseire. A rendőrség kifejezte együttműködési szándékát a nőjogi szervezetekkel.

Az ugyanakkor még mindig nem egyértelmű, hogy hajlandóak lennének-e a rendőrségi alapképzés részévé tenni a nők elleni erőszakkal kapcsolatos jógyakorlatokat, szakirodalmat és a már most is meglévő jogszabályi lehetőségek hatékonyabb elsajátítását. Azt pedig, hogy a szakemberek által sürgetett kockázatelemzést – többek közt – kötelezővé tévő, nők elleni erőszakot visszaszorítani igyekvő Isztambuli Egyezményt a jelenlegi kormány nem fogja bevezetni a hazai jogba, sajnos már egyértelművé vált.