Több esemény is zajlott a fővárosban a nemzetközi nőnap alkalmából szombaton. Tüntetést szervezett a Belügyminisztérium elé a Feminista akció, a Patent Egyesület átadta petícióját a rendőrségnek és nőnapi minifesztivált tartott a Nők Egymásért Mozgalom (NEM!). Az események szinte mindegyikén szóba kerültek az elmúlt hetekben történt, nőkkel szemben elkövetett erőszakos bűncselekmények, így az V. kerületben a párja által brutálisan meggyilkolt kétgyermekes édesanya és az ügyben folytatott méltatlan rendőrségi eljárás és kommunikáció is.

A Nők Egymásért Mozgalom (NEM!) NEM virágot akarunk! nőnapi minifesztiváljának keretében kerekasztal-beszélgetést tartottak a szervezet jelenlegi és korábbi tagjainak részvételével arról, hogy mi az a nukleáris család, mik annak hátrányai, mik lehetnek az előnyei, és vajon mi a szerepe a nukleáris családnak a kapitalista patriarchátusban.

A NEM! új kampányának címe Család a kapitalizmusban – Nők a családban. A kampány témáját bemutató kerekasztalban, a fent említett kérdésekre kereste a választ Bolonyai Blanka, Eörsi Nóra, Kállay Eszter, Rácz Júlia és Szili Noémi – a NEM! jelenlegi és korábbi tagjai. A beszélgetés a cikkbe ágyazott videón visszanézhető.

A Feminista akció demonstrációján több százan vonultak a Belügyminisztériumtól a Bazilikához, majd a Blaha Lujza térre. A Széchényi István téren Antoni Rita felszólalásában úgy fogalmazott:

„A nőktől elvárják, hogy anyagi és erkölcsi megbecsülés nélkül dolgozzanak a házban és a társadalomban. Jogos neheztelésüket pedig mint hisztit, nyafogást marasztalják el. Sokszor maguk a nők is elhiszik, hogy dühük szégyenteljes, elkeseredettségük nevetséges, fáradtságuk jelentéktelen, az igényeik pedig tolakodók.”

Hozzátette, a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet még bátorítja is a nőket becsmérlő beszédmódot. Nők milliói kénytelenek nézni, hogy „férfiak, akiket szeretnek, aljas pszichopata gonosztevők hatása alá kerülnek.”

Antoni elmondta, hogy egy „macsó társadalomban”, amilyen Magyarország is, nem csak a nők, hanem a gondoskodást végző, feminizált szektorok is rosszul járnak, mint az egészségügy, az oktatás, vagy a szociális szféra. A tüntetők szolidaritásukat fejezték ki a velük egy időben demonstráló orvosokkal.

A tömeg „Eggyel sem kevesebbet!” skandálással vonult át a Bazilikához, aminek lépcsőjén Zsirka Hella, a Háttér Társaság aktivistája a transzközösségel kapcsolatban úgy fogalmazott: „felebaráti szeretetből”, a „normalitás oltárán” a kormány kárhozatra ítélt pár ezer olyan embert, akik nem férnek bele az általuk idealizált emberképbe. Az emberiség ellenségének titulálják a transz embereket, akik szerintük többletjogokat követelnek maguknak és kisajátítják a tereket – miközben a transz emberek jórésze egy fodrászt is félve hív fel, nehogy elküldje mások előtt.

A Feminista akció eseményük leírásában úgy fogalmaz: „Magyarországon a nők – beleértve a transznemű nők -– és más transz emberek helyzete még mindig elkeserítő, sőt, bizonyos tekintetben évről évre romlik. A jelenlegi rendszer nemtől függetlenül nyomja és szegényíti el a Magyarországon élők millióit, azonban mi, nők és transz emberek, a társadalmon belüli elnyomás egészen sajátos formájával szembesülünk nap mint nap.”

„Felháborító, hogy még mindig napi szintű a fizikai és érzelmi bántalmazás aminek ki vagyunk téve kapcsolatainkban, különösen párkapcsolatainkban. Az egészségügyi ellátás során, a szüléstől kezdve, a nemi megerősítő eljárásokon át egészen egy egyszerű háziorvosi vagy nőgyógyászati vizsgálatig, mindenhol traumatizáló bánásmóddal találkozhatunk. A munkaerőpiacon vagy munkahelyeken tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és kizsákmányolás pedig sokunkat megfoszt a biztonságos és méltóságteljes élet lehetőségétől.”

A szervezet szerint mindez csak néhány probléma, melyek a szegényebb társadalmi rétegekhez tartozókat, a transz és queer közösség tagjait, romákat, nem fehér bőrszínű embereket, vagy a Magyarországon élő bevándorlókat még inkább érinti. A magyar állam kizárólagos válasza erre a helyzetre a „családbarát” propaganda, ami közvetett módon valójában csak legitimálja a rendszerszintű patriarchális erőszakot, a bizonytalan életfeltételeket fenntartó államot és annak intézkedéseit.

„Elég volt ebből! Nem maradunk némák!

Minden egyes megalázó szó, ütés, kegyetlenség csak megerősít minket abban, hogy követeléseinket egyesítsük és közösen kiabáljuk: eggyel sem kevesebbet! Nem hagyjuk, hogy bárki sérüljön, se emberi kapcsolatokban, se az intézményesült kirekesztés és erőszak által!

A célunk, hogy végre összehozzuk a magyar feministákat és összefogjunk a nőket és különböző transz nemi identitással rendelkező embereket érő erőszak ellen! Nem állunk meg, amíg a követeléseink nem teljesülnek!”

– zárják az eseményt kísérő közleményüket.

Március 8-án átadta petícióját a PATENT Egyesület rendőrségnek, amiben a magyar a rendőrök kötelező, átfogó képzését követelik a nők elleni erőszakról – és amit több, mint 10 ezren írtak már alá. A szervezet a rendőrség képviselőjével való találkozó kapcsán úgy fogalmaz:

„Néhány hete, egy ügyfelünk brutális meggyilkolását követően megtapasztalhattuk a női szolidaritás erejét. Együtt értük el, hogy a rendőrség bocsánatot kérjen a mulasztásaiért, amelyekkel lehetővé tették, hogy egy férfi évekig tartó bántalmazás után felgyújtsa a gyerekei anyját. Nap mint nap nők milliói szenvednek el igazságtalanságot, diszkriminációt, erőszakot Magyarországon. A női szolidaritásban hatalmas erő van, mi pedig évről évre látjuk, hogy egyre többen ismerik fel, hogy ez nincs rendben így: jogunk van a méltósághoz, jogunk van a biztonsághoz.

Bízunk benne, hogy a rendőrség elköteleződése komoly, és valós lépéseket tesznek azért, hogy az a negyedmillió nő, aki bántalmazó kapcsolatban él ma Magyarországon, valós védelmet kapjanak. A rendőrség kiállása viszont csak az első lépés.”

A fenti esetekről a Mércén is beszámoltunk – az V. kerületben meggyilkolt kétgyermekes édesanya történetéről és a rendőrség méltatlan kommunikációjáról itt, a lúgos orvos, Bene Krisztián ügyéről és a nyilvánossághoz forduló Renner Erikáról pedig itt olvashatsz bővebben.