A Brownsville-i székhelyű, texasi Cameron megye az Egyesült Államok statisztikájában mint az egyik legszegényebb körzet szerepelt sokáig. Egészen pontosan mondva addig, amíg a tech-milliárdos Elon Musk úgy nem döntött, ide építi fel a Mars-missziói céljára felhúzott első privát SpaceX-űrbázist. Trump elnök új mindenese 2013-ban, nagyon erős, dollár-százezreket megmozgató lobbizás után győzte meg minderről az örökös republikánus Texas akkori kormányzóját, Rick Perryt. A városnak fellendülést, munkahelyeket és további óriásbefektetéseket ígért, a bolygó lakosságának pedig azt: elkerülhetővé teszi a civilizáció összeomlását a Mars „gyarmatosításának” megkezdésével.

Trump (és Musk) 2024-es elnökválasztási győzelme után mindez lényegében kormányprogrammá vált. De Brownsville mégis csak kárát látta annak, hogy a város területén, a Boca Chica-öböl partján építette fel a cég az eddig ismert legnagyobb méretű űrrepülő, a Starship első önálló bázisát.

A problémák pedig nem állnak meg ott, hogy a rakéták óriásiak, hangosak, és hogy 2025-ben az ottani bázisról már 25 Starship-kilövést terveznek. Ez óriási szám persze, tekintve, hogy 2023 óta eddig összesen 7 óriásrakéta-kilövést hajtott végre a bázis. Ezeknél, és még az öbölben a bázis építését követően fellépő környezeti károknál is jelentősebb az a hatás, amit a város társadalmára gyakorol a bázis megépítése és működése.

A privát űrügyi társaság„csillagbázisa” ugyanis az egykori szovjet, bajkonuri „Csillagváros” vadkapitalista verziójának tűnik.

Ennek része hogy a több mint 2000 jelenlegi, a rakétaépítésben, és a kilövéseknél, illetve a misszióknál tevékenykedő dolgozó nem a városban magában lakik, hanem egy amellett terjeszkedő, hatalmas, privát településen, amit csupán a bázis részére tartanak fenn.

A SpaceX jellegénél fogva ugyanis a helyi latino, vagy őslakos városi népességből maximum a kiszolgáló és kétkezi munkára toboroz magának dolgozókat. A tudósok, mérnökök, az összeállítást végző munkások nagy része is máshonnan jön Texasba, az új „céges város” pedig egyrészt olyan mértékben emelte meg az ingatlanárakat, hogy a helyiek ház-és lakásvásárlása ellehetetlenült, másrészt pedig aki a SpaceX-városba nem tud bejutni az munkalehetőségekhez sem jut – ez pedig még most is Brownsville jóval nagyobb része. És miközben a városban magában kevés fejlesztés valósul meg, az élet egyre inkább ellehetetlenül.

A grandiózus SpaceX állomáson magán sem mennek a legnagyobb rendben a dolgok. Mint az a More Perfect Union amerikai progresszív online média videótudósításából kiderült, a Brownsville-i űrbázison a munkatempó rendkívül feszített, az amerikai szabvány biztonsági intézkedéseket sem tartja be a cég, a munkabalesetek száma pedig rekord magasságokban jár.

NEW: Elon Musk and SpaceX have taken control of part of Texas.

In the town of Brownsville, one of the poorest communities in America, Musk sold hope.

Instead, SpaceX caused earthquakes, workplace injuries, and displacement. And now they’ve built a company town to boot. pic.twitter.com/RBgUaWxDZE

— More Perfect Union (@MorePerfectUS) February 19, 2025

Az „űrváros” maga a 19. századi Amerikát idézi meg, noha nem éppen annak nosztalgikus-romantikus értelmében. A közeli, és kis méretű Boca Chica üdülőfaluban lakó ingatlantulajdonosokat például perek ígéretével és más fenyegetésekkel igyekszik a milliárdos évek óta rávenni, adják el neki áron alul házaikat. Az újonnan, az űrbázis körül épült házakat viszont – az 1860-1880 közötti amerikai „rablóbárók” korszakához hasonlóan az alkalmazottak saját főnöküktől – tehát Elon Musktól magától – bérlik, megvásárolni azokat nem is lehet.

Ez olyan nagy mértékű kontrollt jelent a főnöknek a Starbase dolgozói fölött, ami csupán a 160-140 évvel ezelőtti amerikai bányásztársaságok által létrehozott, céges tulajdonban lévő településekhez (company town) hasonló. Akkoriban egy bányásztársaság élet-halál ura volt a bányászok számára, csak az ő boltjaikban, az ő speciális fizetőeszközükkel (crips) vásárolhatták le a fizetésüket, a gyerekeik pedig a bányatársaság által létrehozott iskolákba jártak, ahol a társaság által szerkesztett és kiadott tankönyvekből tanulták meg a nebulók „szeretni a főnököket.”

Musk most valami nagyon hasonlót hozott létre Texasban. Az ő – egyelőre kicsi – városára is jellemző, hogy még a szórakozási lehetőségeket is éppen az ő cége biztosítja mindenkinek. Boca Chica így egyfajta „különleges zónává” változott, ahol mintha nem is az Egyesült Államok törvényei, hanem a cégbirodalom fejének önkénye szabnák meg az élet kereteit.

A Reuters riportja szerint 2014 és 2023 között a Starbase építési és működési területén 600 üzemi balesetet regisztráltak, egy dolgozó a balesete után 3 évig kómában feküdt, de olyan is volt, aki a fél szemét vesztette el, amikor a fejére esett egy vasrúd.

A hivatalos, szövetségi felügyeleti adatok szerint Boca Chicában a munkahelyi balesetek aránya az egész űripar átlagának hatszorosa.

De a szabályozás ennek ellenére sem jelenik meg. A helyi, texasi befektetési társaság folyamatosan új és új nagy űripari cégeket próbál a területre bevonzani, miközben a SpaceX-e a texasi törvények alapján szinte semmilyen szabályozást nem kell, hogy betartson, társasági és nyereségadót sem kell fizetnie. 

A texasi alkotmány ugyan a tengerpartokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosította, az alkotmányt viszont éppen a Musk-cég kedvéért nemrég módosították: így Boca Chica kikerült a közösségi hozzáférés szabályozása alól. Talán nem véletlen, hogy mindez a főként szegény, latino és indián brownsville-i közösséggel történt meg.

Ráadásul az excentrikus techmilliárdos még korábban, 2022-ben bejelentette, hogy a ma már 25 kilövési kísérlet elé néző, nagy terhek űrbe szállítására képes Starship „Super Heavy” tesztelését is Boca Chicában fogják végezni. Ez az előző, és számos kilövési balesetet is produkáló Falcon 9-es SpaceX űrrakétánál 10-szer nagyobb tolóerővel rendelkezik. A zajszennyezés, a volt természetvédelmi területek akadálytalan beépítése után ez a helyi környezetre és lakosságra is beláthatatlan károkat okozhat.

Ennek ellenére viszont a Biden-kormány idején, ugyancsak 2022-ben, az amerikai légi közlekedési hatóság (FAA) egy részletes és egy „kiegészítő” jelentésében is leírta, az űrbázis működése „nem jelent különösebben jelentős megterhelést” a közeli Brownsville lakói és a környezet számára sem. A 2022-es jelentés egy az egyben, szó szerint idézett egy korábbi, Trump-korszakbeli vizsgálatot, amit a NASA és a környezetvédelmi hatóság végzett el – új vizsgálatot el sem rendeltek.

Ezzel szemben már abban az évben, szeptemberben a Super Heavy egyik tesztindításánál akkora baleset történt, hogy utána a tüzek két napig égtek. Egy másik tesztindítás – amit Elon Musk 2023 április 20-ára, a „füvezés nemzetközi napjára” (4/20) időzített, ugyancsak nem sült el jól. A baleset robbanása törmelékkel és porral töltötte meg a közeli öbölt, kikötőt és a város nagy részét is.

A SpaceX egyébként engedéllyel rendelkezik a NASA Kennedy-űrközpontjának tesztekre való használatára is, a floridai Cape Canaveralban.

Az ottani helyszín abban is különbözik Boca Chicától hogy tényleg nagyon messze, több tíz kilométerre található minden lakott területtől, mivel a Kongresszus annak idején határozatban adta át a teljes területet űrkutatás céljára. Trump aktuális legjobb barátjának viszont nem tetszett hogy a cégének bérelnie kellene a kilövések és tesztek idejére a Kennedy-űrközpontot, így úgy döntött, erre a célra kizárólag saját „űrbázisát” használja majd. Azzal viszont nem foglalkozik, hogy tevékenysége rohamosan pusztítja a helyi élővilágot, és gyakorlatilag ember okozta földrengések sorozatát okozza a közeli Brownsville-ben.

A rengeteg balesetet okozó SpaceX-gyakorlat egyébként egy űrrepüléssel foglalkozó szakíró, Eric Roesch szerint egyenesen szándékos. Ahelyett ugyanis, hogy az excentrikus Tesla-milliárdos társasága drága számítógépes modellekkel tesztelné a szállítórakétáit mindent élesben, Texasban próbálnak ki, még hozzá „költséghatékonysági” okokból. Ma tehát az Egyesült Államokban a helyi lakosság és a munkások érdekérvényesítő képessége olyan alacsony, hogy őket helyi „tesztalanyként” használni messze olcsóbb mint a legjobb számítógépes programozókat kifizetni a modellezési munkáért. Éppen ebből az okból szerzett a SpaceX óriási versenyelőnyt például az Amazon-milliárdos Jeff Bezos Blue Origin cégével szemben – Musk még Trump mellé állása és Trump sikeres megválasztása előtt is messze a legtöbb NASA megbízást kapta meg.

Végül a légi közlekedési hatóság csupán 2023 őszén lépett akcióba, eljárást indított a SpaceX ellen számos szabályozás megsértése miatt, és jelentős büntetést is kiszabtak. Ezt követően Musk saját platformján, az X-en küldte rá több tízezer rajongóját és trollját a szabályozó hatóságra, és a milliárdos politikai nyomásgyakorlást indított annak érdekében hogy a büntetést megússza, a szabályozást pedig ne kelljen betartania. Végül ezt Trump megválasztása után érte el, amikor a szabályozó ügynökség fejét is lemondásra késztette.

Felmerül persze a kérdés: a rengeteg baleset, a brutális kizsákmányolás és a törvényszegés nyilvánvaló gyanúja mellett mennyire sikeres a SpaceX saját missziójában, ami most éppen az, hogy eddig nem látott méretű és tömegű rakományt juttasson el az űrbe – felkészülve ezzel a Mars-missziókra? Nos, az eddigi 7 indításból a Starshipnak eddig egyszer sem sikerült tartósan föld körüli pályára állnia, ennyiből még a NASA teljesítményét sem érte el valójában – a reklámja viszont sokkal jobb – főleg most, hogy a tulajdonosának már saját közösségi médiaplatformja (X) is van.

Ami Brownsville és Boca Chica lakosaival történik, az tehát csupán egy új fejezete annak a történetnek, amit az Egyesült Államokban az olaj- és bányaipari cégek már két évszázada csinálnak: általában az ország legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű, nem-fehér lakosságát kihasználva, súlyos balesetek és az egészségükre káros, környezetromboló beruházásokkal lényegében őket és városaikat is „felvásárolják” – mindezt pedig „speciális zónák” létrehozásával, törvényen kívül teszik azért, hogy megmutassák fölöttük puszta hatalmukat, és hogy profitjukat biztonságban tudják. Mindezt persze Elon Musk a civilizáció fejlődésével, és a technológiai áttörések elérésével mint közhasznú tevékenységgel indokolja. A világ viszont – úgy tűnik – csak addig érdekli, amíg ő, és a saját feltételei szerint mentheti meg. Civilizációja pedig nem más, mint a „céges városok” és exkluzív zónák tömkelege.

Persze az is igaz, hogy a szervezett, hatékony, és sokszor erőszaktól sem visszariadó amerikai munkásmozgalom éppen az ilyen helyekről indult el a 19. század végén.