A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra készül, hogy felmérje a pedagógusok munkáját segítő oktatási dolgozók sztrájkhajlandóságát, akiknek az elmúlt évek inflációs hullámai után is lényegében csak garantált bérminimumot ajánlanak.

2025-ben a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan 21,2%-kal emelkedik, ezzel  Orbán Viktor is elbüszkélkedett a parlamentnek hétfőn. A béremelés a Belügyminisztérium közleménye szerint 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógusra, és a szakképzésben dolgozó oktatókra vonatkozik, ám messze nem érint  minden óvodában és iskolában dolgozó munkatársat.

Ezzel egyre nagyobbra kezd nyílni a bérolló a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók kárára, akiknek a bérrendezéséről évek óta nincs szó a kormányzatban.

A NOKS-munkatársak azok a segítők, akik nélkül az oktatás egésze, így a közoktatási és a szakképzési rendszer egyaránt elképzelhetetlen. Ilyen munkakörbe tartoznak többek között: dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, ápoló, rendszergazda, laboráns, gondozó, takarító, szakorvos, úszómester, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörökben dolgozók és a szakképzésben a nem oktatói munkakörben dolgozók. 

Ahogyan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) fogalmaz a NOKS-dolgozók béremelését követelő petíciójában: Munkájukat „nap mint nap szinte észrevétlenül végzik, mégis: hiányuk azonnal megakasztaná az oktatási folyamatot.”

A PDSZ szerint illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására ezekben a munkakörökben is. A szakszervezet úgy látja: ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni. 

Ennek ellenére a tanárokkal és óvodapedagógusokkal ellentétben a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak kötelező béremelése továbbra sem jelenik meg külön jogszabályban.

Számukra az emelés az elmúlt évek inflációs hullámai dacára kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum.

Ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapnak még legalább 7 százalékot, amelyre 10 százalék mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet. 

„Ezt mondjuk azoknak, akiknek felsőfokú végzettségük van, rendszergazdák, és mondjuk már közel negyven éve a pályán vannak? De jó, örüljetek majd neki, hogy kaptok majd garantált bérminimumot, plusz 7 százalékot, ami esetleg felmehet 10-ig! Ez nagyon megalázó, ez nagyon kevés”

– ezt még decemberben mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. 

A PDSZ januárban külön podcast-adást szentelt a problémának, amelyben megszólalt több NOKS-dolgozó is: például Edit, aki 39. éve van a pályán, és kőbányán dolgozik egy általános iskolában könyvtárosként; Petra, aki szakképzésben dolgozik mint iskolatitkár, valamint Aliz és Tünde óvodai dajkák is. Közös értékelésük volt, hogy a munkájuk során rájuk ruházott felelősség nem tükröződik a bérekben, pedig  az inflációkövető fizetésemelésre nagy szükségük lenne a megélhetéshez. Az adásban szerepelt Nagy Erzsébet is, aki az oktatásban előállt bérhelyzetet az egészségügyhöz hasonlította, ahol az orvosok kaptak érdemi béremelést, az „egyéb dolgozók” pedig nem, ezáltal pedig az egészségügy helyzete nem tudott javulni. A teljes adás itt hallgatható meg:

A PDSZ az alábbi követeléseket fogalmazta meg a segítő dolgozók érdekében:

„A PDSZ követeli a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelését úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Pedagógus 1. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát!”

„A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!”

„A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!”

Az, hogy az uniós pénzből finanszírozott, többlépcsős pedagógusbér-emelésből kimaradnak már a kezdetektől látható volt: a parlament honlapján például visszakövethető, hogy ellenzéki képviselők (az LMP-s Kanász-Nagy Máté számos alkalommal, de legutóbb a mi hazánkos Novák Előd is rákérdezett a NOKS-osok helyzetére) ezek az írásbeli válaszok gyakorlatilag kivétel nélkül érdemi reflexió nélkül és konkrétumok nélkül maradtak. Rétvári Bence államtitkár minden alkalommal azt felelte: „A kormány több alkalommal is egyértelművé tette, hogy elkötelezett a pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének folyamatos emelésében.” 

Nagy Erzsébet a PDSZ fentebb hivatkozott podcastjában arról is beszélt: szerinte a kormány láthatóan csak abban a béremelésben érdekelt, amire kap uniós támogatást, a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozókéra pedig nem részesül ilyenben. Szerinte az, hogy legalább a pedagógus munkakörben dolgozók érdemi emelésben részesülnek – bár úgy látja, az elvándorlás megállításához ez sem teljesen elég –  annak köszönhető, hogy az Unió felé tett válalásokban az szerepel, hogy a pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér 80 százalékát el kell érnie. Az Európai Unió pedig valóban hatalmas összeggel száll be a tanárok fizetésemelésébe: a Portfolio szerint a 2024 és 2030 között zajló pedagógusbér-emelési program keretében és az Európai Unió összesen 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon 735 milliárd forinttal – járul hozzá a bérek növeléséhez. Ez pedagógusonként átlagosan 5 millió forintos bértöbbletet jelent a program teljes időszaka alatt.

Mivel a kormány – bár Nagy Erzsébet szerint már ézékeli a NOKS-dolgozók ügyében a feszültséget – egyelőre érdemben nem reagált a követeléseikre, a szakszervezet készül arra, hogy elkezdje felmérni a sztrájkhajlandóságot. Kampányfelhívást is intéztek az érintettekhez:  Reels-videókat szeretnének megosztani a közösségi oldalaikon, amelyben a NOKS-osok azt mondják el, hogy:

• miért állnának bele a sztrájkba;
• milyen napi szintű problémákkal küzdenek;
• miért nincs rendben az, hogy csak garantált bérminimumot + 10%-ot kapnak;
• miért tartják fontosnak, hogy minél több OKTATÁST SEGÍTŐ DOLGOZÓ sztrájkoljon;
• illetve bármit, amit szeretnének elmondani akár a döntéshozóknak, akár a társadalomnak.

Néhányan ilyen rövid videó a PDSZ Youtube-felületén már megtekinthető.

Nagy Erzsébet a PDSZ podcastjában részletesen beszélt a sztrájk törvényi lehetőségeiről is. Habár – mint ismert – , a pedagógusok számára igen szigorú, még elégséges szolgáltatást ír elő, ilyen, a sztrájk láthatóságát ennyire akadályozó tényező a NOKS-osok esetében nincs.

Nagy szerint a segítő és egyéb munkakörben levő dolgozók az érdemi és törvényes munkabeszüntetés szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a tanároknál.

A törvény szerint ugyanis sztrájk alatt elsősorban tanítani (órát tartani) kell és gyermekfelügyeletet kell biztosítani, a NOKS-dolgozók munkakörében ilyesmi viszont nincs. A dajkák és a pedagógiai asszisztensek esetében a gyermekfelügyelet kérdése felmerülhet, de azt az óvodapedagógus és a pedagógus tudja biztosítani.  

„Meg tudunk határozni olyan időszakokat a munkanap folyamán, amikor a sztrájknak a törvény alapján semmi akadálya nincs. Egy dologra nagyon kell vigyázni: a törvény alapján minden olyan napon, amikor nem veszik fel a munkát, napi 8 órából valamennyi – akár csak 1 óra – munkavégzésnek lennie kell, hogy a dolgozó tb-jogviszonyát ne szüneteltessék”

– magyarázta Nagy Erzsébet. 

Ezzel együtt szerinte jellemző, hogy a sztrájkhajlandóság tekintetében „nagyon sokan várnak a másikra”, s akkor kötelezik csak el magukat, „ha majd sokan beleállnak”. Nagy hangsúlyozta, a szakszervezet csak előkészíteni és megszervezni tudja a sztrájkot, de a dolgozók helyett nem tudja beszüntetni a munkát.