-Is this every year?
-No, it’s the first time in history.
Ez a rövid, angol nyelvű párbeszéd zajlott le a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szombati tüntetésen, miközben a 3-4 ezres tömeg vonult át éppen a Kossuth térről az Igazságügyi Minisztérium épülete elé. A kérdést, miszerint vajon minden évben megrendezik-e a magyar bírák vonulását, egy fiatal turista tette fel Dr. Endrédy Zoltán bírónak, a demonstráció egyik szervezőjének, aki mosolyogva tájékoztatta arról, hogy ilyesmire bizony még soha sem volt példa. S valóban, a tüntetés egyik felszólalója, dr. Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája sem véletlenül nevezte „történelmi mérföldkőnek” a demonstrációt.
A Magyarországon példátlan (a külföldi esetek közül kiemelkedik a 2020-as lengyelországi Ezer Talár Menete ) tüntetésnek alapvetően három fő célt jelölt meg a MABIE:
- a jogállami igazságügyi jogalkotást (vagyis az érintettek véleményének figyelembevételével fogadjanak el bármilyen igazságügyi reformot)
- a bírói véleménynyilvánítás szabadságát (konkrétabban a bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságok függetlenségét)
- a hivatáshoz méltó bért (a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan aránytalanság megszüntetését)
A tüntetésen elhangzott szónoklatában Matusik Tamás némileg szabad megfogalmazásban így utalt a tüntetést kiváltó okokra: a Kúriát külön pénzügyi paktummal is kiemelik a bírósági szervezetből, a Kúria elnöke már szervezeti és működési szabályzatban fogalmaz meg jogértelmezési elvárást bírák számára; a járásbírósági reformmal kiszolgáltatott, vezényelhető mozgóbíróvá tennék a bírák nagy részét.
Januárban a kormányközeli sajtóban a MABIE szerint félrevezető tájékoztatás jelent a bírák bérrendezéséről. Közleményük szerint
„2025. január 1-től az alsóbb bíróságokon szolgálatot teljesítő bírák és igazságügyi alkalmazottak illetménye mindössze 15 %-kal emelkedik az elfogadott törvénymódosítás szerint. Ez az elmúlt években a bírósági bérekben bekövetkezett 40 %-os értékvesztést sem orvosolja.
A bírói átlagbér a kormányzati kommunikációban ígért bérfejlesztés megvalósulása esetén, 2027. január 1-től sem fogja elérni a bruttó 2,25 millió forintot, ettől többszázezer forinttal elmarad. A háromlépcsős emelés második és harmadik szakaszának megvalósulására egyébként semmiféle jogszabályi garancia nincs.
Ugyanakkor a kúriai bírák valóban felelősségük súlyának és hivatásuk méltóságának megfelelő javadalmazásban részesülnek. Nincs azonban észszerű és az Alaptörvényből levezethető magyarázata az ilyen mértékű különbségtételnek a bírósági szervezeten belül.”
Ahogyan Matusik mondta, „a ne szólj szám, nem fáj fejem csak egyéni túlélési stratégia lehet, ideig óráig”.
Kérdés azonban, hogy miért éppen most telt be tüntető bírák pohara, hiszen a bírói integritást alsó hangon sem tavaly érték érték először fenyegetések. Endrédy Zoltán a tüntetők vonulása közben így felelt erre a felvetésre:
„Mi ezt bírókként először a bírói karon belülpróbáltuk megoldani. Már 2018-ban volt egy aláírási hullám, amikor Handó Tünde (az Országos Bírói Hivatal akkori vezetője, Szájer József egykori fideszes EP-képviselő felesége – a szerk.) elnöksége idején az Országos Bírói Tanács nem tudott új póttagokat választani. Az ilyen mozgolódás folyamatosan jelen volt a bírói karon belül. A mostani kiállás konkrét előzménye a négyoldalú megállapodás aláírása miatt volt.”
Mint ismert, az Országos Bírói Tanács Januárban nagy többséggel megszavazta a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás érvénytelenítését. A bírói fizetéseket a szervezeti reformhoz kötő, titokban készülő alkut még novemberben szavazta meg a testület, akkor még 8-7 arányban győztek az igenek. Az aláírás azonban hatalmas botrányt kavart a bírói karon belül. Mintegy kétezer bíró és igazságügyi alkalmazott hozta nyilvánosságra kritikáját, és nyilvános demonstrációt is tartottak a paktum miatt.
Endrédy Zoltán azt is tisztázta a Mérce kérdésre, hogy a szombati tüntetés nem jelenti azt, hogy az elmúlt években az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelmére hivatkozva a pályát is elhagyó bírók útjára lépnének a mostani kiállás szervezői.
„Nem, mi azért vagyunk itt ma, hogy a rendszeren belül legyen jobb.”
Erre később Matusik Tamás is ráerősített szónoklatában, aki Varga Zs. András kúriai elnök nyilatkozatára reagálva azt mondta: Nem kell „visszaküldenie” a tüntető bírókat a tárgyalóterembe, mert „mi mindig is ott voltunk, és a jövő héten is ott leszünk”.
A tüntető tömeg túlnyomó többsége szolidáris hangulatban érkezett a demonstrációra, elvétve akadtak csak, akik azt is fontosnak tartották kifejezni – például egy transzparens felmutatásával – , hogy egyes bírók működésével igenis van problémájuk.
„Mi itt az elvekért állunk ki.A bíróság függetlensége mint alapelv olyan biztonsági garancia, amiért itt vonulunk.”
– magyarázta Endrédy Zoltán.
Nagy pozitívuma volt a rendezvénynek, hogy a felszólalók hangsúlyosan kiálltak a bírók „alá” dolgozók, a titkárok, valamint az ő munkájukat segítő igazságügyi alkalmazottak (Iasz.-osok)helyzetéért.
„A bírósági dolgozók elvándorlása rettentően megnehezíti a munkát itt a központi régióban, Budapesten és Pest megyében nagyon-nagyon rossz a helyzet a bíróságokon. Mi emiatt állunk ki mellettük is, mert nekik is ugyanúgy szükségük van a kiszámíthatóságra, mint nekünk. 2002-ben béremelés, aztán 2019-ben 3 lépésben, majd most ismét 3 évre elhúzva. Félkarú óriás a bíró ha nincsenek az igazságügyi alkalmazottak, nélkülük nem működik a bíróság. Azt szeretnénk elérni, hogy a bérezésért ne kelljen újra és újra tárgyalásba bocsátkoznunk a másik két hatalmi ággal, ha kiszámítható lenne a bér kérdése”
– fejtette ki Endrédy.
Dr. Szántai Orsolya, a Veszprémi Járásbíróság bírája ugyancsak hangsúlyozta, hogy a bírókat nem csak a saját anyagi jólétük érdekli. „A tettek is ezt bizonyítják: sokan az OBT által a bíróknak megszavazott pénzt bírósági dolgozóknak ajánlották fel, vagy visszautalták” – tette hozzá.
Érdekes ellentmondás feszült a szervezők politikamentességre való felszólítás és a tömeg nyilvánvaló, hatalommal való elégedetlensége között. Dr. Baka András, Legfelsőbb Bíróság volt elnöke beszédében így igyekezett kibontani ezt a paradoxont – egyúttal reagálva a kormányközeli sajtóban megjelent vádakra is – : a bírók nem lehetnek politikai párt tagjai és politikai tevékenységet sem folytathatnak, azonban ugyanazt a véleménynyilvánítási szabadságot élvezik, mint bármely más polgár. A bíró politikai tevékenysége a „nyílt” politikai tevékenységet jelenti, amit a bírók nem folytathatnak, például párthoz való csatlakozással, kampányolással, választási állásfoglalással. Azonban amikor a bírósági rendszerben anomáliák vannak, amikor az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyben van, a bíróknak kötelességük felszólalni ez ellen – jelezte Baka András.
Nem sokkal a bírák tüntetésének bejelentését követően a többek között a bírói pályát 2018-ban elhagyó Szepesházi Péter nevével fémjelzett Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum jelezte, hogy a tüntetők mögött áll, és támogatja a demonstrációt, ugyanakkor lábjegyzetként a következő konstruktív kritikát fogalmazta meg:
„Társadalmunk jogilag hátrányos helyzetbe hozott tagjai többet várnak a bíráktól annál, mint ami a bíróságok szervezeti és a személyes pártpolitikai és anyagi függetlensége megőrzéséért folytatott harcban, annak során a 2025. február 22-i tüntetésen helytállást jelent. […] Népünk szeretné, ha akkor is nyíltan kiállnának a bírók, amikor a bírói személyes integritást nem közvetlenül a politikai hatalom veszélyezteti, hanem azt pld. a kúriai gazdasági erőfölényes csoportokat preferáló eltorzított jogegységi határozatok, továbbá a csoportvezető, a kollégiumvezető, az elnök a munkafeltételek eltérő biztosításával, a bíróvizsgálat lehetséges lefolyását nyitva hagyó mondataival vagy a függetlenséget a felsőbb bírósági bíró a szakmai >>tanácsaival<<, esetleg éppen a helyben ill. akár országosan erős ügyvéd, vállalkozó, ügyész szintén közvetlenül nem pártpolitikai alapon – vélt vagy valós módon – sérti”.
A tüntetés szónoklatai közül talán Szántai Orsolya beszéde állt legközelebb ahhoz, hogy a „kiugrott” bírók felvetésére reagáljon: szerinte
„Azok a bírók, akik ma itt vannak, nem tökéletesek, és a munkájuk nem hibátlan. De egyet biztosan tudhatunk, aki vette a fáradságot, h eljöjjön, az a független és minél magasabb színvonalú igazságszolgáltatás érdekében tette ezt. […] El kell mondanunk, hogy vagyunk még ,akik minden nehézség, hatalmi harc közepette óvjuk a függetlenség értékét, de nemcsak magunknak őrizgetjük azt, hanem minden magyar állampolgárnak.”
A szombati tüntetésről készített élő videós közvetítésünk itt nézhető vissza:
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Március végéig 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon.
