„Van-e jövője az együttoktatásnak?” címen rendezett eseményt a Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE) és az Együttnevelés Szövetség (EnSZ). Az esemény a roma civil aktivisták több éves küzdelmét foglalta össze a gyerekeket nem szegregáló, hátrányosan nem megkülönböztető oktatásért.
Az eseményt élőben közvetítettük, a teljes adás megtekinthető alább. A kilencedik perctől megszűnik a hanghiba, elnézést a kellemetlenségért.
A panelbeszélgetés résztvevői – Dósa Valéria, Rafael Zsolt, valamint Sándor-Molnár Teréz, Taskó Istvánné szülők – különböző helyeken küzdöttek az iskolai szegregáció ellen a PAE oktatási ügykoalíciós projektjének keretében. A beszélgetés során az eddigi munka tanulságait vonták le. Az oktatási ügykoalíció alapvetően helyi roma közösségszervezők tevékenységére építve, őket támogatva, kollektív fejlesztésekkel próbál változásokat elindítani, egy-egy konkrét cél, ügy kapcsán, és ennek érdekében hálózatosodni.
A Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE) igazgatójával, Zubek Adriennel, és szakmai vezetőjével, Rézműves Szilviával készült interjúnkat az elmúlt évek tapasztalatairól, legfontosabb tevékenységeikről, céljaikról, illetve a civil szervezetek lehetőségeiről és korlátairól a rendszerszintű változás reménytelensége közepette itt olvashatod.
A beszélgetőtársak a közoktatás közismert problémáit taglalták, elsődlegesen a tanár- és forráshiányt. Ám mivel ezek a problémák a romákat kiemelten érintik, így még inkább a szegregáció felé tolják el a hazai oktatási rendszert. Ugyanis a jobb módú szülők, akik megtehetik, hogy másik, akár több településsel odébbi iskolába irassák a gyerekeit, meg is teszik ezt, hátrahagyva a többieket, és akár a helyi iskolák megszünését okozva. Ez ellen a rendszerhatás ellen elsődlegesen a helyi közösségek megszervezésével igyekeztek és igyekeznek tenni a beszélgetés résztvevői.
„Több év munka után a beiratkozó leendő elsősök közül csupán négyen iratkoztak át másik településre, a hatvanból” – meséli például az egyik sikert Rafael Zsolt, örkényi pedagógus.
A helyi szerveződés mellett a PAE országos kampányt is folytatott a „gyerekérett” iskolákért. A kampány elsősorban arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a magyar oktatási rendszerben a roma tanulókat tömegesen, kétségbevonható elvek alapján minősítenek sajátos nevelési igényűvé (SNI). A beszélgetésen részt vevő szülők is átélték, hogy a gyereküket ok nélkül SNI-vizsgálatra küldték. A résztvevők szerint a kampány sikere az, hogy végre figyelmet kapott ez a káros gyakorlat.
A küzdelemnek itt nincs vége, az ügykoalícióból kinőve létrejött az Együttnevelés Szövetség, amely tovább folytatja ezeknek a problémáknak a felkutatását, megoldásokat keresve. A szövetség célja, hogy minden gyerek minőségi oktatást kapjon, „legyen az roma, nem roma, gazdagabb, szegényebb családból, nagyvárosból vagy kistelepülésről jövő gyerek”.
Az Együttnevelés Szövetség (EnSz) 2023 őszén jött létre. Az EnSz koordinátorait, a debreceni Dósa Valéria és a Pest megyei Örkényben dolgozó, illetve tavaly óta önkormányzati képviselő Rafael Zsolt részletesen is meséltek nekünk az eddig megtett és az előttük álló útról. Az interjú elérhető itt.
Az esemény további részében szakértők, pedagógusok beszélgettek a szülők tudatosságának fontosságáról, majd három videóüzenetet vetítettek le a szervezők: egy roma és egy nem roma diák, majd Törley Katalin, oktatási mozgalmár beszélt arról, miért fontos az együttnevelés. Az esemény fórumként is funkcionált, körülbelül 40-50 ember beszélgetett az együttnevelés kérdéseiről.
Az esemény zárásként Dósa Valéria és Rafael Zsolt, a PAE munkatársai, az Együttnevelés Szövetség társkoordinátorai részletesen is bemutatták a szövetséget. Elmondták, hogy jelenleg 23 magánszemély és 13 szervezet alkotja a tagságot, budapesteki és vidékiek vegyesen. Öt tényezőt neveztek meg, amelyek erősítik a szegregációt:
- van egy általános elfogadottsága az elkülönítésnek a szülők körében;
- egyenlőtlen az iskolák finanszírozása, az oktatás minősége;
- nincsenek a szakmai keretrendszerek, jogszabályok megalkotva, amelyek biztosítanák az együttnevelést;
- korai beiskolázás és a tankötelezettség csökkentése 16 éves korig;
- a szabad iskolaválasztás joga.
A következő két évben az EnSZ ezekkel a kérdésekkel, ügyekkel szeretne foglalkozni. Bemutatni az együttnevelés jó gyakorlatait, megkeresni az ország legjobb, legigazságosabb iskoláit.
Folytatni fogják az adatgyűjtést, és akciókutatást is terveznek, mivel jelenleg adatok híján az állam nem hajlandó beismerni az oktatási szegregáció tényét. Ezek segítségével terveznek létrehozni egy deszegregációs térképet, ahol meg lehet majd nézni, hogy az országban hol, melyik intézményben folyik szegregáltan az oktatás.
Mindezek mellett persze lesz szórólapozás, kitelepülés, helyi szervezés, hogy tovább növekedjen az ügy láthatósága. A szövetséghez lehet csatlakozni, várják az elkötelezett, segíteni akaró magánszemélyeket és szervezeteket.
