Bár jelenleg kifejezetten nehéz többséget teremteni a Fővárosi Közgyűlésben, a képviselők többsége, azaz a Tisza, a Vitézy-féle Podmaniczky Mozgalom, a DK és a Párbeszéd politikusai, és persze Karácsony Gergely főpolgármester december 18-án elfogadták Budapest 2025. évi költségvetését. A Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) három képviselője kivonult a szavazásról. Arról, hogy miért találják elfogadhatatlannak ezt a megállapodást, Milbacher Dánielt, a Kutyapárt új politikai igazgatóját, és Le Mariettát, részvételiségi szakértőt, a párt 2024-es EP-listavezető-jelöltjét kérdeztük.

Karácsony összeállt az új jobboldallal, és átlépte a kutyák vörös vonalát

Milbacher Dániel szerint a fővárosban egy ellentmondásos politikai alku született, Karácsony Gergely lényegében megadta magát Vitézynek és a Tiszának, tehát az új jobboldalnak. „Mi ebben nem vehettünk részt” – tette hozzá. A kutyák számára a „vörös vonalat” a közösségi költségvetés de facto megszüntetése jelenti, ami a Vitézy által jegyzett bizottsági módosító javaslatra történt. 2025-re kiírják ugyan a pályázatokat, de a megszavazott projektek teljesítéséhez pénzt nem különítenek el, sőt, a már korábban megszavazott 2023-2024-es kezdeményezések számára sem biztosít forrást a főváros. Talán majd 2026-ban. Az így felszabaduló nagyjából félmilliárd forintot (a teljes költségvetés kevesebb mint 1 százalékát) Vitézy Dávid két projektje kapja meg, 250 millió forintból gyalogos és kerékpáros közlekedést fejlesztő alap indul, továbbá megkezdik a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca tengely teljes megújításának és a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosnak a tervezését.

„Pedig az emberek politikai cselekvésbe való bevonáshoz intézményekre van szükség, a közösségi költségvetés is erre van. A Kutyapárt a cselekvő emberek pártja. Ez az identitásunk, fontos értékünk, politikánk” – értelmezte a szavazásról való kivonulás fő okát Milbacher a Mércének.

Milbacher önmagában abszurdnak tartja, hogy például Veszprémben, egy Fidesz vezette városban egyetlen képviselőjük képes volt elérni, hogy 400 millió forintot különítsenek el közösségi költségvetésre, míg most Budapesten, az ellenzéki főpolgármesterben nem talált partnerre az MKKP.

Le Marietta szerint valóban voltak gondok a fővárosi közösségi költségvetéssel, de ezeket csak tetézi, és nem megoldja a forrásmegvonás. Eredetileg, az idei ülésszak kezdetén épp a Kutyapárt adott be módosítót a közösségi költségvetés felülvizsgálatára, a hibák kijavítása érdekében.

Az egyik nagy probléma az volt, hogy gyakran alapfeladatokat is (közvécé, gyalogátkelő) a közösségi költségvetés keretében pályáztatott meg a főváros. A szakértő szerint árt a projektnek és persze a fővárosnak, hogy az alapvető szolgáltatásokat is ki kell könyörögni. Másik a kommunikáció: Le szerint a kommunikáción nem lehet spórolni, el kell végezni azt a munkát, ami az emberek bevonását eredményezi. Ez pedig pénzbe kerül, Le arányszámokat is javasol: a teljes keretösszeg 10 százalékát kommunikációra kell költeni. Ez ügyben egyébként épp magára talált a közösségi költségvetés, a szakértő szerint a 2024-es hírverés kifejezetten erős volt.

Végezetül a megvalósulások gyorsasága is komoly gond volt. Le szerint elsőbbséget kéne élveznie azoknak a projekteknek, amiket az emberek megszavaztak.

„Egy önkormányzatban lassan mennek a dolgok, ez normális, a jogi környezetből is fakad. A megvalósítás során sokszor akár az egyéves átfutási idő is az Ezeréves Sólyom (Millenium Falcon – a szerk.) gyorsaságával vetekszik. Mi azt nehezményeztük, hogy a kezdeményezések, melyeket hangsúlyozom, megszavaztak az emberek, nem a Sólyommal mentek, hanem valami teljesen mással. Így lett egyáltalán lehetséges, hogy 2024 végén 2023-as projektektől vegyenek el forrásokat!”

Mindezek a hibák azért súlyosak Le szerint, mert megtörik az emberek bizalmát – nem azt a képet mutatják, hogy ezzel az eszközzel élve valóban el lehet érni dolgokat. Azonban a projekt leállítása, főképp a már megszavazott kezdeményezések befagyasztása épp a maradék bizalmat rombolja teljesen le.

„Tönkreteszed a demokratikus folyamatot, ha megszavazott döntéseket nem végzed el.”

Le szerint Vitézy következetes: mindig azt képviseli, hogy döntsenek a szakértők, ne a nép. Ám szerinte épp azért volt fontos a részvételi fordulat itthon és a nagyvilágban, mert újra kell építeni a politikai cselekvés kultúráját. Azt se felejtsük el, hogy a részvételiség egyik alaptézise, hogy az emberek a saját életük szakértői, és képesek a prioritások megfogalmazására – teszi hozzá. Karácsony Gergely már kevésbé következetes Le értékelése szerint: „a saját programját csinálja vissza. Végre valami nehezen elindult, és nagyon minimális források felszabadításáért meg Vitézy, a politikai ellenfele kedvéért beáldozza”.

Vitézy a szavazást megelőző vitán úgy érvelt, hogy csak a sokat internetező, amúgy is erős érdekérvényesítő képességű belvárosiak szavaznak a közösségi költségvetésen, illetve civil szervezetek próbálnak így megvalósíttatni projekteket, továbbá hogy a külkerületek lakói, mivel nehezebben szervezik meg magukat, nem tudnak élni ezzel az eszközzel. Le szerint azonban Vitézy érvelése minden demokratikus folyamatra igaz, mindig vannak olyan csoportok, akik jobbak az érdekérvényesítésben. És pont azért kéne felépíteni az intézményt, hogy minél több ember használni tudja: vannak közösségépítő és kommunikációs eszközök a Vitézy által megfogalmazott problémák megoldására. Márpedig Le meggyőződése, hogy fejleszteni érdemes, és nem elkaszálni a közösségi költségvetéshez hasonló részvételi eszközöket, mert a társadalom hosszú távon nagyon sokat profitálhat belőlük.

Váratlan változtatások, visszás pénzosztások

Nem csak a részvételi költségvetés jegelése volt antidemokratikus a Kutyapárt szerint. Milbacher Dániel rámutatott: a költségvetés megszavazásának módja sem a demokratikus értékek ünnepe volt. A közgyűlés előtti éjszakán állhatott össze a többség a költségvetés mögött, ezt jól mutatja, hogy több módosító szövegét helyben, a szavazás előtt nem sokkal osztották ki papíron a képviselőknek. A végső költségvetésbe a közösségi költségvetés puha megszüntetése mellett bekerült több, a Kutyapárt szerint vitatható dolog.

Az egyik nyilvánvaló példa az új Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ). Az új SZMSZ-t is az ülésen osztották ki módosító javaslatként, a legfontosabb változás benne, hogy az önkormányzati cégekkel kapcsolatos személyi kérdésekben – a Tisza határozott nyomására – mostantól a Fővárosi Közgyűlés, és nem a főpolgármester dönt. Azaz a Tisza – mely a közgyűlésben a Fidesz melletti legnagyobb erőt képviseli – jelentősen megnyirbáltatta Karácsony hatalmát, a költségvetés elfogadásáért cserébe, pedig az indítványt korábban a képviselők egyszer már leszavazták.

Milbacher szerint az is visszás, hogy szakmai egyeztetés és előkészítés nélkül 30 millió forintot kap egy piaci cég, a Budapest Showcase Hub fesztivál szervezője. Ezt a módosítót a tiszás Barna Judit Annamária jegyzi, a fesztivált ráadásul a Városháza parkban fogják megrendezni. A Tisza képviselői és a Budapest Showcase Hub között céges átfedést nem talált sem a HVG, sem mi.

További politikai vitája van a kutyáknak a költségvetés rendpártiságával, amely szintén a Tisza és Vitézy értékpreferenciáit tükrözi. A BKK-rendészet mellett Milbacher beszámolója alapján például a drogstratégia kapcsán bekerült a költségvetésbe, hogy csak prevencióra lehet pénz költeni, ártalomcsökkentésre (mint például a tűcsere program) nem. Nem arról van szó, hogy a Kutyapárt szerint ne lenne a hajléktalanság vagy a szerhasználat komoly probléma Budapesten, sokkal inkább, hogy ezek rendpárti kezelésében nem hisz a párt, morális és praktikus okokból sem. Az például örvendetes lenne Milbacher szerint, ha a BKK-rendészet ténylegesen együttműködne szociális munkásokkal is.

Persze a költségvetésnek vannak – ugyan csak szimbolikus – de támogatható kitételei is, mint a mini-Dubaj vagy a pályaudvarok privatizációja elleni határozott kiállás. Ezek mögé a Kutyapárt is be tud állni. Azonban a fővárosi többséghez, annak mai formájában, nem tudtak csatlakozni, szögezte le Milbacher.

„Karácsony Gergely és szövetségesei feladták a programjukat. Úgy tűnik, mi maradtunk az utolsó nem rendpárti, szociálisan érzékeny párt a közgyűlésben.”