20-25 dolgozóját bocsátaná el hirtelen, a jövő év elejével az ELTE Kancelláriája. Erről a Felsőokatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) ELTE-s alapszervezete értesítette a Mércét. Mivel az egyetem dolgozói több mint egy éve, folyamatosan küzdenek saját béremelésükért, ezért akár megrázónak is nevezhető, hogy éppen a „béremelés” kigazdálkodására hivatkoznak ezt indokló levelükben. Az FDSZ most magyarázatot követel a tervekre.

A 20-25 fő elbocsátására januári-februári hatállyal kerül sor, amellyel párhuzamosan 10 további munkatárs pozícióját hamarosan elérkező nyugdíjazása után nem tölti be majd a Kancellária.

Az elbocsátások főként a nemzetközi pályázatokkal, egyetemi adminisztrációval foglalkozó állásokat érintik. Noha a csoportos elbocsátásoknál a munkaadónak kötelező a Közalkalmazotti Tanács beleegyezését is megszerezni, a szakszervezet szerint erre most nem kerülhet sor, hiszen hivatalosan a csoportos létszámleépítés jelenleg hatályosan 30 fő, vagy afeletti számú ember, egyidejű elküldését jelenti. A 20-25 fő esetén így beleegyezést sem kell kérniük.

Tájékoztatási kötelezettsége a Tanács felé a munkaadónak így is van. Így azt a szakszervezetisek megtudhatták, az egyetemi vezetés a leépítésnél éppen az ő korábbi követeléseikre hivatkozott, és úgy érvelt, leépítést részben szervezeti átalakítása és hatékonyságjavítása, másrészt „a Kancellárián belüli béremelés forrásának (annak egy részének) megteremtése” indokolta.

A felsőoktatási dolgozók vezetői ezzel szemben elutasították, hogy ilyen drasztikus eszközökkel, a velük való előzetes konzultáció nélkül, teljesen egyoldalúan döntsenek arról, miből is lesz az ígérgetett béremelés.

„Azzal, hogy a béremelés ilyen áron mehessen végbe bármely ELTE-egységben, messzemenően nem értünk egyet!”

– hangsúlyozták válaszul.

De további probléma is van. Nem világos ugyanis, hogy szakszervezeti tag,is felkerült-e az elbocsátandók listájára. Ezért a szakszervezet további követeléseket fogalmazott a Kancelláriának. Azt kívánják megkérdezni, illetve elérni, hogy

• a leépítésben érintett kollégáknak ajánlottak-e fel az egyetem más szervezeti egységeiben munkát és amennyiben még nem, fontolják meg ennek a lehetőségét,
• a felmondás a munkajogi szabályok teljeskörű betartásával történjen.

Ezentúl saját, szervezett tagjaiktól azt kérik, hogy

• ha van olyan szakszervezeti tag, aki érintett a felmondásban, jelentkezzen náluk,
• hangsúlyozták számukra: semmit nem kell azonnal aláírniuk. Minden munkavállaló joga, hogy munkajogi segítséget kérjen egy ilyen helyzetben is! A kari titkárok és főbizalmik amiben tudnak, segítenek!
• az ELTE az egyetemtől független jogsegély-szolgálatot tart fenn minden munkavállalónak, és minden FDSZ-tagnak jár az FDSZ-jogsegély-szolgálata is.

Hozzátették, minden felmondásban érintettel, akár FDSZ-tag, akár nem, egyértelműen szolidaritást vállalnak.

Gregor Anikó, az ELTE szakszervezeti titkára a Mércének elmondta, írásban már felvette velük a Kancellária a kapcsolatot, és így ígéretet tettek az elbocsátandók esetén a maximális „emberi és munkajogi támogatásra is.

A szakszervezet egyébként tavasz óta, folyamatosan próbálja elérni, hogy a közoktatási béremelés után a felsőoktatás is mozduljon meg, ők kifejezetten az Eötvös Loránd Tudományegyetem köreiben szervezkednek, de hasonló kezdeményezések indultak másik két fővárosi egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem esetében is.

Az inflációkövető, átfogó bérpolitikára viszont nem kaptak ígéretet, hiába tárgyaltak több körben is a fenntartó Belügyminisztériummal, hatpontos követelést fogalmaztak meg ebből a célból.

• A juttatások beépítése után létrjövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítása,
• inflációkövető garantált éves emelés,
• a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelése és hosszútávú értékállóságának biztosítása a garantált bérminimumhoz való igazítással,
• a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret, amely az állami egyetemek gazdálkodásának alapja) azonnali, 50%-os emelése.

Ezek közül a kormányzat egyetlen követelésre mondta azt, hogy teljesíti, nevezetesen arra, hogy a vezetői döntés alapján kiadható 15+15 százalékos juttatást építsék be az alapbérbe, tehát rendes jövedelemként lehessen vele számolni. Erről sem tudni azonban, milyen menetrend, forgatókönyv szerint teljesítenék mindezt.

Az is ismert, az idén novemberben benyújtott új, úgynevezett „békeköltségvetés” semmiféle érdemi, új forrást nem biztosít a felsőoktatási béremelésekre, eközben viszont például a Honvédség jövőre több mint hatszoros összegből gazdálkodhat majd 2024-hez képest.