Július 23-án a frissen megválasztott salgótarjáni fideszes polgármester, Kreicsi Bálint a Külgazdasági és Külügyminisztériumban való tárgyalás után jelentette be a városiaknak az örömhírt: 21 milliárd forint értékű bővítés, és így „400 új munkahely” jön létre a dél-koreai tulajdonú BC-Gen (korábban Bumchun Hungary) salgótarjáni gyárában. A bejelentés azért is figyelemre méltó, mert a minap – január után már másodszorra  – súlyos leépítésekről szóltak a hírek a salgótarjáni BC-Gen Kft-nél.

A megválasztott polgármester júliusi videójában, a KüKüM bejelentésével párhuzamosan elújságolta:

„Lépésről lépésre indulnak a fejlesztések: a salgótarjáni BC-Gen mai napon bejelentett beruházása 400 új munkahelyet teremthet megyeszékhelyünknek. A bejelentést megelőző szakmai egyeztetésen jelen volt a cég vezetősége, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Hegedűs Cecília, a HIPA vezérigazgató helyettese és Becsó Zsolt országgyűlési képviselő. Közösen megvitattuk, városunk jövőbeli szerepét, miként tudnák segíteni a cég további fejlődését.”

Nem tartott sokáig a nagy öröm.

Október 15-én a dél-koreai cég bejelentette: a dolgok mégsem úgy mennek, ahogyan mindezt nyáron a kormánypárti politikusok elmondták. 

A cég a leépítésről október 15-i közleményében megosztotta: „Mivel jelenleg az akkumulátoriparban, valamint általában az autóiparban tapasztalható a közvélemény számára is széles körben ismert megtorpanás az általunk gyártott termék iránti keresletet is érinti -hasonlóan más járműipari beszállítókhoz -, sajnos megrendelésünk teljes kapacitásunk negyedére csökkent. Így remélhetőleg átmenetileg létszámcsökkentésre kényszerülünk, amelynek során természetesen mindenben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járunk el.”

Ezzel párhuzamosan azt is hangsúlyozták, az eddig elbocsátott dolgozóik álláspontjuk szerint „saját elhatározásból egyoldalú döntés alapján vagy munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezéssel hagyta el cégünket, valamint meghatározó a próbaidő alatt elbocsátottak száma is. A koreai vezetés a további feladatok végzésére igyekszik a megbízható legjobban teljesítő munkaerőt megtartani és így a magyar munkaerőt is preferálni. „

„Itt, Salgótarjánban elég nehéz munkát keresni, ez az egy gyár volt, ami elég jól fizetett”

A Mérce elérte az egyik állandó, szerződéses dolgozót, akit egy év után küldtek most el, és aki nekünk is megerősítette, a főként a gödi Samsung SDI-nek akkumulátor-alkatrészeket beszállító cég megrendelései sorozatosan estek ki az ősz folyamán. Hozzátette viszont, a „közös megegyezéses” távozást korántsem mindenki fogadta el, így ő sem és mások sem voltak hajlandóak aláírni az erről szóló dokumentumot:

„Nem írtam alá, és más sem írta alá. Ha aláírtuk volna, nem adták volna meg a felmondási időt, ami egyhavi bér kifizetését jelenti” –

mondta el, utalva arra, hogy ott sem feltétlenül az elküldöttek akaratából írták alá ezt, ahol végül így történt meg az elbocsátás.

Hozzátette, az elküldésnek voltak jelei, őt például az addig végzett, speciális munkakörből már folyamatosan más és más munkakörökbe helyezték át, amikor pedig a termelés nemrég le is állt, akkor jóformán csak takarítani járt be a munkahelyére, ahol egyébként egy éve dolgozott.

Miközben viszont a társaság az „akkumulátoripar” problémáira és megakadására hivatkozott – ami kétségtelenül fennáll –, nem volt világos az elküldött munkavállaló számára, hogy ebben a helyzetben miért jelentettek be nyáron 400 új munkahelyet, miért lengették be egy teljesen új gyártócsarnok megépítését. Ehhez hozzájön még, hogy a Facebookon szeptember 6-i dátummal még ukrán nyelvű álláshirdetés is található, amely a salgótarjáni BC-Gen üzembe keres „operátorokat” 55 éves korig, munkaszerződéssel, gyermekek utáni kedvezményt és a 25 éven aluliaknak járó SZJA-kedvezményt is ígérve, nettó 350 000 – 400 000 forintos havi bérrel.

Az általunk megkérdezett dolgozó szerint nem csupán ukrajnai, de vietnámi – rendes munkaszerződéssel dolgozó embereket is felvettek szeptemberben. Ezzel együtt a magyarországi munkatársakat immár „hetente” bocsátják el, miközben a vietnámiak, ukrajnaiak egyelőre maradtak a cég alkalmazásában. Az elbocsátott dolgozó hangsúlyozta, egy ilyen, számításai szerint nagyjából 120 embert érintő elbocsátás Salgótarjánban még súlyosabb érvágás mint egy nagyvárosban:

„Itt elég nehéz munkát keresni, ez az egy gyár volt, ami elég jól fizetett” – mondta, hozzátéve, hogy „szerintem ez akkor is felháborító, hogy Magyarországon előbb a magyarokat küldik el.”

Kérdésre elmondta, hogy a vietnámi és ukrán vendégmunkások alig, avagy ritkán találkoznak a magyarokkal, külön műszakban dolgoznak, a vendégmunkásokat a kommunikációban a kölcsönzőcég tolmácsai segítik. Így a problémákat nem is tudják egymással megbeszélni.

A képviselő közbelép

Berki Sándor ugyancsak nógrádi illetőségű, független országgyűlési képviselő volt az első, akit az elküldöttek megkerestek. Ő a Mércének elmondta, a cég munkásai keresték meg azzal, úgy tudják, főként a magyar munkaerőt érinti a jelenlegi leépítési hullám.

A már problémás januári elküldések után most ismét az elküldések korszaka következik. Hiába a belengetett 21 milliárd, és az idén ehhez megkapott kormányzati, 3,75 milliárd forint.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint miért a magyarokat érintik az elküldések, és a vendégmunkásokat miért nem, a képviselő úgy válaszolt, a cég munkaszerződései nem nyilvánosak, de úgy tűnik, ha a kölcsönzött munkaerő harmadik országból jött, akkor – talán a munkaszerződésben lévő különbségek miatt – nagyobb eséllyel nem érinti őket a leépítés: „Nagy létszámú harmadik országbeli embert alkalmaznak. Addig, amíg vendégmunkásokat alkalmaznak, hogyan küldhetnek el magyar munkavállalókat?”  – tette a fel a kérdést Berki. Az alapvető probléma szerinte, hogy

„[a] fideszes kormány harmadik országbeli munkavállalókra és külföldi cégekre alapozta a magyar gazdaságot. Ezzel kiszolgáltatva a magyar munkavállalókat a munkáltatóknak, ráadásul a cégek rendelkezésére bocsátotta a földünket, a vizünket, a levegőnket, a területeinket, miközben nincs semmilyen garancia arra, hogy a magyar embereknek ebből haszna lesz. Ennél az ügynél is sérül a magyar munkavállalók munkához való joga.”

Berki elmondta azt is, a hozzá forduló munkavállalók a cégnél jellemzően túlóráztak, 12 óráztak, sokszor 6 napon keresztül is dolgoztak. A vállalat azonban október 15-i közleményében érzékeltette, azokat küldték el, akik szerintük „kevesebbet teljesítettek.”

Ezzel kapcsolatban a politikus elmondta, az ilyen vádakat teljesen megalapozatlannak tartja az elküldöttekkel kapcsolatban, párhuzamosan pedig feltette a kérdést: ha ennél is többet kellett teljesíteni a vendégmunkásoknak, az már egyenesen a Munka Törvénykönyvébe is ütközhet.

A független képviselő hangsúlyozta, ismét törvénymódosítást fog beadni annak érdekében, hogy egy magyarországi cégnél a harmadik országbeli (nem magyar és nem EU-állampolgár) munkások aránya ne haladhassa meg a 10 százalékos arányt. Berki véleménye szerint ez a törvényi maximálás lehet a megoldás.

Arra a kérdésre, hogy esetleg alternatív megoldásként a szakszervezet, szervezkedés nem kínálkozik-e, a képviselő elmondta, ő a VDSZ-t (Vegyipari dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) ajánlotta a Bumchun munkásainak az ügyben januárban és most is, de a ők egyelőre nem akartak oda belépni.

„Amíg bajba nem kerültek, addig nem gondolkodtak ezen az emberek,” – összegezte tapasztalatait a képviselő.

Vélekedése szerint nem is a vállalat a fő felelős, hiszen ők csak „megcsinálják”, amit a törvény megenged nekik, ezért elsősorban mindig a kormányt kell szerinte számonkérni.

Ő és az elbocsátott munkavállaló is jelezte a Mércének, a java még csak most jöhet, ugyanis november végéig információik szerint a cég még több dolgozónak akarja kiadni az útját.

A jelentős munkanélküliséggel is küszködő Nógrád vármegyében a máris leépített munkavállalók többsége helyi, míg a BC-Gennél nagy számban foglalkoztatott külföldi, EU-n kívüli munkaerőt eddig a képviselő videója szerint nem érintette ilyen súlyosan a leépítés.

A BC-Gen, amely korábban a Bumchun Precision Kft. nevet viselte, 2020-ban, pár tucat dolgozóval kezdte meg működését Salgótarjánban. Általában jellemző volt rájuk, hogy a megrendelés, majd az állami támogatás beérkezése után tömegesen vették fel a munkásokat, előnyös bért és rendes szerződést ígérve. Később, a lehetőségek felszáradása után pedig elbocsátották a dolgozókat, és a magyarországi munkavállalók az elküldöttek között itt is többségben voltak. Amikor pedig a megrendelések újra beérkeznek, általában ismét helyben toboroznak újra. A Bumchun nem mostanában kezdte ezt a gyakorlatot:  januárban már botrány lett abból is, hogy a munkaerő-kölcsönzős munkavállalókkal ugyanígy cselekedtek. 

Az akkori lépésből akkora ügy kerekedett, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálatot rendelt el, amely számos biztonsági szabály megsértését tárta fel a cégnél, hangsúlyozták azonban, „nem bizonyítható” hogy a vendégmunkások miatt mondtak fel a helyieknek.

A megrendelések mostani, hirtelen eltűnéséhez és a hirtelen leépítési hullámokhoz az akkummulátorpiaci helyzeten túl hozzájárulhatott az is, hogy gödi civilek jogi úton az új Samsung SDI akkumulátorgyártó blokk építésének felfüggesztését követelték, a Pest megyei kormányhivatal pedig ezt is elrendelte május végén. Így az ottani kapacitásbővítés csúszik, ez pedig az Salgótarjánban gyártott akkumulátor-alkatrészek beszállítását sem teszi egyelőre szükségessé.

A zavaros, és olykor botrányos helyzet, amelyet a minisztérium erről kiadott közleménye is rögzít, nem zavarta meg a külföldi befektetők magyarországi útját egyengető HIPA állami ügynökséget, és Szijjártó Péter minisztériumát abban, hogy új fejlesztésekhez és több milliárd forint állami támogatást is nyújtson nekik még idén. Történt mindez úgy, hogy áprilisi hírek szerint a Bumchun-BCG „lenullázta” teljes magyarországi törzstőkéjét is, így jegyzett tőkéje 2,1 milliárdról mindössze 5,9 millió forintra csökkent akkor. A hivatalos adatok szerint a cég 2022-ben 1,3 milliárd forintos veszteséget könyvelt el.