Csaknem egyévnyi, a céggel folytatott tárgyalás, majd jogvita után a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) első fokon pert nyert a komáromi Mylan Hungary gyógyszergyár ellen, miután a bíróság kimondta, hogy jogszerűtlenül bocsátották el a gyárból a szakszervezet tisztviselőjét – derül ki a szakszervezet hétfőn kiadott közleményéből.

„Az ítélet azért különösen nagy jelentőségű a szakszervezeti világ számára, mert az amerikai cég magát a képviseleti jogosultságot kérdőjelezte meg. 

Ez a döntés példát mutathat olyan munkahelyeken, ahol akadályokba ütközik a munkavállalói képviselet létrehozása”

– kommentálta az eredményt Székely Tamás, a VDSZ elnöke.

Az Egyesült Államokbeli Vitaris gyógyszergyár leányvállalata ellen azután indított munkaügyi pert a VDSZ, hogy a cég kirúgta a szakszervezet helyi vezetőjét, sőt, a magyarországi – munkajogi szempontból mégoly gyenge – törvényeket is figyelmen kívül hagyva magát a szakszervezetet sem volt hajlandó elismerni.

„Már az első pillanattól kezdve nem akarta tudomásul venni a cég vezetése a szakszervezet létét. Mindent kitaláltak: hogy a szakszervezet nem is létezik, a VDSZ sem létezik, a bejelentett tisztségviselők sem léteznek”

– nyilatkozta korábban lapunknak Székely Tamás.

A 2012-es, jelenleg hatályos Új Munka Törvénykönyve szerint ezzel szemben – mint korábbi cikkünkben kitértünk rá – 500-1000 fő dolgozói létszámú cégeknél a szakszervezetek 2+1, vagyis összesen három védett tisztviselőt jelölhetnek ki. Az eltávolított dolgozó volt az egyik ilyen tisztviselő, akit a törvények szerint csak a szakszervezet egyetértésével távolíthatnának el állásából.

Vagyis a cég önmagát leplezte le azzal, hogy míg a szakszervezetet nem ismerte el, épp az egyik tisztviselőjüket bocsátotta el

– voltaképpen hallgatólagosan beismerte, hogy jelen van náluk a VDSZ – amit most már mindenképp el kell ismerniük az ítélet szerint.

Székely a VDSZ friss közleménye szerint úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg a „Mylan kitalál valamit, hogy tovább húzhassa az időt az érdemi cselekvés helyett, de a VDSZ nem fog meghátrálni”, hozzátéve, hogy a cégnek immár mindenképp le kell ülnie egyeztetnie a szakszervezettel.

Magyarországon az elmúlt években – évtizedekben – jelentősen csökkent a szakszervezetek mozgástere. Ez egyrészt a dolgozók helyett egyre inkább a munkáltatókat favorizáló törvényi kereteknek köszönhető, másrészt strukturális okoknak: számos munkahelyen ugyanis jelentősen nőtt a fluktuáció a „rugalmas”, aktuális igényekhez igazított termelési struktúra valamint a foglalkoztatás változása, a munkaerő-kölcsönzés elterjedése miatt.