A hatnapos munkahét bevezetéséről döntött egyes ágazatokban a görög kormány – számolt be a Deutsche Welle. A Kiriakosz Micotakisz vezette konzervatív adminisztráció a munkaerőhiány csökkentésével indokolta, hogy az eddigi 40 óra helyett akár 48 órát is dolgoztathatják egy héten a munkavállalókat. A változtatás az ipart, a kiskereskedelmet, egyes szolgáltató ágazatokat és a mezőgazdaságot érinti – de hasonló rendszert már korábban bevezettek a turizmusban és a vendéglátásban.
A törvénycsomagot a konzervatív kormány ősszel az ellenzék és a szakszervezetek heves ellenállásával szemben vitte keresztül a parlamenten, amivel a munkaidő meghosszabbítása mellett a munkajog más rendelkezéseit is „rugalmasabbá” teszik: enyhülnek például a próbaidőre vonatkozó korlátozások is, a munkaviszony első évére kiterjesztve az elbocsátások megkönnyítését.
Bár a kormány a visszaélések elkerülése érdekében egy, az extra munkanapok adminisztrációját szolgálóm digitális rendszer bevezetését is bejelentette, a törvénymódosítás ellenzői szerint ez nem elégséges a dolgozók kizsákmányolásának elkerülésére. A rendelet ráadásul a szakszervezetek jogköreit is csorbítja,
pénz- vagy akár börtönbüntetéssel sújtva azokat, akik a munkavégzés megakadályozás, beszüntetése érdekében dolgoznak – így a sztrájkok szervezését is.
Az Eurostat adatai szerint már jelenleg is a görögök dolgoznak a legtöbbet Európában – átlagosan heti 41 órát. Ezt emelné még magasabbra a július elsejével életbe lépő rendelet, aminek értelmében egyéni megegyezés alapján „önkéntes alapon” az eddigi öt mellett heti hat napra hívhatják be dolgozóikat a cégek. A pluszmunkanapra való behívásról ráadásul mindössze 24 órával annak megkezdése előtt kell csak tájékoztatni a munkavállalókat.
A rendelet meghatározza azt is, hogy ha ezek az extra munkanapok szombatra esnek akkor 40, ha vasárnapra vagy ünnepnapra, akkor pedig 115 százalékos bérkiegészítést kell fizetni az alapbér mellé.
A rendelet megteremti a lehetőségét annak is, hogy a dolgozók a 8 órás teljesállásuk mellett 5 órás mellékállást vállaljanak – azaz
akár naponta 13, hetente pedig akár 78 órát töltsenek munkával.
Ezzel a kormány indoklása szerint a jelenleg feketén mellékállást vállalni kényszerülőket igyekeznek törvényes keretek közé terelni.
A rendelet szövegében külön kivételként szerepelnek a köztisztviselők, így ők mentesülnek a hatnapos munkahét alól – és nem vonatkozik a vendéglátásban és turizmusban dolgozókra sem. Igaz, az utóbbi csoportok azért képeznek kivételt, mert az ő esetükben már tavaly megtörtént az ötnapos munkahét eltörlése, aminek hatására a felkapottabb üdülőszigeteken az idénymunkát vállalók már most heti hét napot dolgoznak. A havi minimálbér 830 euró az országban – mai árfolyamon 328 800 forint – ez az EU 15. helyére elég. Vásárlóerőt tekintve pedig Görögország csak Bulgáriát előzi meg az EU-ban.
A hatnapos munkahét növelheti a munkahelyi balesetek kockázatát az ipari ágazatokban, tovább növelve ezek jelenleg is magas számát – Deutsche Welle által megkérdezett szakértő szerint, aki elmondta, hogy
tavaly 179 munkavállaló vesztette életét munkahelyi balesetben Görögországban, míg egy évvel korábban ugyanez az szám 104 volt.
A görög munkajogi környezetet nagyban meghatározzák a 2008-as gazdasági világválság után több alkalommal is az államcsőd szélére sodródó országnak nyújtott EU-s mentőcsomagok. A csőd elkerülése elkerülése érdekében Görögország 2011 és 2015 között három mentőcsomagban részesült összesen 289 milliárd euró értékben, amelyeket az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (akikre gyakran csak Trojkaként hivatkoznak) finanszíroztak.
Ezekért cserébe azonban Athén brutális megszorításokat volt kénytelen meghozni, amelyek befagyasztották az állami alkalmazottak fizetését, a legtöbb nyugdíj-jövedelmet, drasztikusan emelték az alapvető fogyasztási cikkek árát és arra kényszerítették Görögországot, hogy privatizálja az állami tulajdonban lévő áramszolgáltatókat, az állami vasúttársaságot, az athéni repteret és a Szalonikiben található kikötőt. A megszorítások hatására jutott hatalomra a baloldali Sziriza politikai tömörülés, amelynek azonban a trojka tisztségviselői nem tették lehetővé, hogy érdemi tárgyalást folytassanak az újabb csődhelyzet rendezésére.
De „ideiglenesen” több munkajogi szabályozást is hatályon kívül helyeztek, és az elmúlt 9 évben a kormány a szakszervezetekkel való tárgyalás nélkül határozhatta meg a minimálbér mértékét is.
Az elmúlt hónapokban a legnagyobb görögországi szakszervezetek több alkalommal is tüntetéseket és sztrájkot szerveztek a felfüggesztett jogok visszaszerzésért, és a kollektív szerződések és megállapodások megszorítások előtti rendszerének visszaállításáért.
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon. Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
