Határozatlan időre elnapolta az Európai Tanács uniós polgárok totális online megfigyelését lehetővé tevő Chat Control szabályozásról szóló szavazást, ami csütörtökön lett volna esedékes. A Belgium soros EU-elnökséget ellátó kormánya által javasolt verzió jogvédők és informatikai szakértők, valamint EP-képviselők többsége szerint súlyosan sértette volna a szabadságjogokat, és adatvédelmi, valamint technológiai szempontból is aggályos volt.

„Az EU Tanács ma nem döntött a chat controlról, a napirendi pontot többségi támogatás híján eltávolították, erősítették meg a Tanács valamint a tagállamok szóvivői”

írja a Stackdiary IT-szaklap.

A szabályozás a döntéshozók szerint a gyerekek online szexuális kizsákmányolását és az ilyen jellegű tartalmak terjesztését akadályozná meg az internetes kommunikációs szolgáltatások folyamatos megfigyelésével.

Kritikusai szerint viszont gyakorlatilag ellehetetlenítené a privát kommunikációt, értelmüket vesztenék a végpontok között titkosított csetek, és megteremtené a lehetőségét, hogy az uniós hatóságok folyamatos megfigyelés alatt tartsanak százmilliókat anélkül, hogy bűncselekmény gyanúja merült volna föl.

Ez szembemegy az alapvető szabadságjogokkal és súlyos visszaélésekre adna lehetőséget – amit az EU más országok esetében általában élesen szokott kritizálni. Ezt a kritikát az EU azzal védené ki, hogy a megfigyelés elvileg önkéntes – azonban aki nem egyezik bele, többek között olyan alapvető funkcióktól lenne eltiltva mint a képek vagy a linkek küldése, vagyis a felhasználókat tulajdonképpen belezsarolnák a megfigyelésbe való beleegyezésbe. Ráadásul szakértők szerint a mesterséges intelligenciára épülő technológia kiforratlan, számos fals jelzést is eredményezhet. A tervezett szabályozással kapcsolatos problémákat részletesen kifejtettük szerdai cikkünkben.

Nem biztos, hogy sokáig örülhetünk ugyanakkor a szavazás elnapolásának, ugyanis noha Belgium nem tudott olyan javaslatot lerakni az asztalra, ami elnyerte volna a tagállamok többségének támogatását, a soros elnökséget júliusban átvevő magyar kormány az elsők között jelezte, hogy támogatja a chat control bevezetését, és előzetesen közzétett agendájában is szerepel az elfogadtatása. 

Ez egybevág Magyarország kormányának az elmúlt években sokszor hangoztatott állítólagos céljával, a gyerekvédelemmel. Az ezen cél jegyében hozott intézkedéseivel azonban a kormány mindent csinált a gyerekek hathatós védelmén kívül, ezzel szemben vegzálta például a szexuális kisebbségeket, de kitiltotta a szexuális és nemi szerepekkel kapcsolatos felvilágosítással foglalkozó szervezeteket is az oktatási intézményekből, ami kifejezetten káros is a gyerekek számára. Ezúttal a kormánynak nemcsak erre lesz ürügye, de az uniós döntéshozó szerveknek hála a totális megfigyelést is propagálhatja a gyerekek védelmére hivatkozva – éppúgy, ahogy számos uniós tagállam kormányának képviselői tették a Tanácsban.

Az egyelőre elgáncsolt javaslat most visszakerül az Európai Bizottsághoz, amelynek az Európai Parlamenttel együttműködve ki kell dolgoznia egy újabb verziót. Ez vélhetően nem lesz zökkenőmentes, ugyanis míg a Bizottság a totális megfigyelést támogatja, a Parlament – ami az előbbivel szemben közvetlenül választott testület, uniós szinten ráadásul az egyetlen – élesen ellenzi a végpontok közötti titkosítás megkerülését. Az uniós szerveknek legkésőbb 2026-ig kell előállniuk újabb javaslattal – habár ez valószínűleg jóval hamarabb megtörténik – ekkor jár le ugyanis az a szabályozás, amely a techcégek számára eddig is lehetővé tette a csetek önkéntes ellenőrzését.