Jelzések érkeztek a Munkástanácsok Országos Szövetségéhez arról, hogy a dolgozók munkaidő–beosztásuk miatt vagy rendkívül nehezen tudtak élni szavazati jogukkal a június 9-i választásokon, vagy egyáltalán nem vettek részt rajta, ugyanis volt olyan eset, hogy a munkáltató külön igazolást kért a választásokon való részvételről.

A szakszervezeti szövetség szerint a helyi – és igencsak esetleges – munkáltatói egyeztetések helyett világos és egyértelmű jogalkotásra van szükség, ezért a döntéshozóknak azt javasolja, választások és népszavazás esetén legfeljebb két órára mentesülhessenek a dolgozók a munkavégzés alól, ha a beosztásuk miatt akadályoztatva vannak a választáson való részvételben, hiszen ez alkotmányos joguk. Ez idő alatt pedig nem érhetné őket anyagi retorzió sem, távolléti díjat kellene fizetni számukra.

Bár vasárnapokon (amikor a választások zajlanak) csak kivételes esetekben (pl. folyamatosan termelő gyárakban, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben) és rendkívüli munkavégzés (amire az évi 400 óra túlórát lehetővé tevő  2018-as rabszolgatörvény is épült) keretében rendelhető el munka, ez sokakat érinthet. Ráadásul annak ellenére, hogy ezekben az esetekben a munka nem haladhatja meg a 12 órát (bár speciális esetekben így is van lehetőség akár 24 óra munka elrendelésére is), a szavazóurnák 13 órán keresztül vannak nyitva, tehát közel sem garantált, hogy a fennmaradó egy órában minden dolgozó szavazni tudjon, aki élne ezzel a jogával. A szakszervezeti szövetség hozzáteszi: a munkáltatóknak nincs törvényi kötelezettségük mentesíteni a dolgozókat a munka alól, mozgóurnát pedig csak azok kérhetnek, akik betegség, fogyatékosság vagy fogvatartás miatt korlátozottak a mozgásukban.

A dolgozók a körülmények igazolása mellett kérhetik ugyan, hogy mentesülhessenek a munka alól a választás idejére – például, mert a lakhelyük és a munkahelyük nem egy településen van, így az utazási idő miatt nem érnének oda urnazárásig –, a munkáltató viszont a jelenlegi jogszabályok értelmében nem köteles erre az időre munkabért fizetni.

„A munkavállaló így tényleg választás (igaz, nem képviseleti) elé kerül: díjazás vagy részvétel a szavazáson?” – fogalmaz a szövetség.

Arról is beszámolnak levelükben, hogy a legrosszabb eset, amellyel kapcsolatban szintén érkezett hozzájuk jelzés, hogy a munkáltató nem engedélyezte a távollétet, vagy abszurd bizonyításhoz kötötte a választáson való részvétel igazolását.

Vagyis, a vasárnapokon is dolgozók választójogát a munkáltatók jóindulatára bízza a kormány.

A dolgozók által elszenvedett jogsértések pedig egy nagyobb rendszerbe is illeszkednek: civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik. A 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy által először végzett választási elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy az elmúlt évtizedek rendszeres nemzetközi választási megfigyelői jelenléte, a nemzetközi demokratikus normákra és szerződéses kötelezettségekre hivatkozó ajánlások ellenére a magyarországi választások számos ponton továbbra sem felelnek meg a demokratikus követelményeknek. Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.