Az áprilisban bejelentett állami otthonfelújítási programból sokaknak nem jut majd támogatás – olvasható a Másfélfok cikkében, holott nagy szükség volna a lakó- és középületek energetikai korszerűsítésére Magyarországon, mivel az ezekre vonatkozó mutatószámok szinte minden tekintetben az unió legrosszabb értékei között szerepelnek. A zöld portál szerint ugyanakkor még sok kiaknázatlan lehetőség van a Magyarországon még csak gyerekcipőben járó energiaközösségekben.

A júniusban induló, uniós forrásból finanszírozott új otthonfelújítási program keretében az 1990 előtt épült, vezetékes gázhálózatra rákötött családi házak tulajdonosai összesen 6 millió forintos támogatást vehetnek igénybe szigetelésre, nyílászárók cseréjére, használati melegvíz- és , fűtésrendszer (gázkazáncsere és hozzá kapcsolódó kéménybélelés) korszerűsítésére. Ehhez a tulajdonosoknak 1 millió forint önrészt kell biztosítaniuk, a maradék 6 millió forint pedig egy vissza nem térítendő támogatás és egy kedvezményes hitel között oszlik majd meg.

Mint a Másfélfok cikke emlékeztet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2020-as tanulmánya szerint teljes energiafogyasztásának 16 százalékát takaríthatná meg Magyarország, ha az összes energetikailag elavult lakó- és középületet korszerűsítenék. Ennek technikailag elérhető, gazdaságilag kivitelezhető maximumát az úgynevezett mélyfelújítás jelenti, amely egy szakember által végzett energetikai felmérésből és felújítási tervből, a fűtési rendszer korszerűsítéséből, a nyílászárók cseréjéből, valamint az épület hőszigeteléséből áll. A mélyfelújítás elengedhetetlen, azonban rendkívül sokba kerül: egy átlagos családi ház esetében akár a 11-12 millió forintot is elérhetik, amit kevés háztartás tud önállóan előteremteni.

Mint azt a nemrég bejelentett otthonfelújítási program is példázza, az állami támogatások részben megoldásként szolgálhatnak erre a problémára, de ezek általában nem elég széleskörűek, és épp a leginkább rászorulók maradnak ki belőle.

Az újonnan induló program kb. 20-30 ezer háztartást fog érinteni, jelentős javuláshoz azonban ennek többszörösét kellene felújítani. Azaz a többség kimarad belőle, holott évi 100-130 ezer épület mélyfelújítására lenne szükség.

A Másfélfok cikke szerint ugyanakkor alternatívaként a háztartásokból szerveződő lakossági, közösségi energia kezdeményezésekben nagyon nagy lehetőségek rejlenek. Hogy mit is jelent ez? „Minden olyan alulról szerveződő, demokratikus alapokon nyugvó kezdeményezést közösségi energiának tekintünk, amely egy adott helyi közösség energiatermelési vagy -felhasználási célú együttműködésére irányul. Ha az energia előállítása mellett az energiával való spórolást, az energiahatékonysági törekvéseket is közösségi alapokra helyezzük, sikeresebbek lehetünk, mint ha kizárólag egyéni szándékoktól, lehetőségektől tesszük őket függővé” – fogalmaz a portál.

A közösségi energia kezdeményezések egyik formája az energiaszövetkezet – azaz szövetkezeti formában működő energiaszolgáltató. Ezek beágyazottságuk révén ösztönözhetik az energiatakarékosságot és a felújításokat, sokrétűségük miatt pedig lehetővé tehetik az ilyen beruházásokkal járó különböző feladatok (szaktudás, bürokrácia, pénzügyek, felújítási munkák) megosztását, elősegítve a könnyebb és gyorsabb kivitelezést. Az így kialakult jó kapcsolatok pedig a jövőbeli, akár más területeken történő együttműködéseket is megalapozhatják.

Mint a portál hangsúlyozza, mindez nem elmélet, a gyakorlatban már Európa-szerte egyre több energiaszövetkezet vállal épületfelújítási szolgáltatásokat tagjaik és közösségeik számára. Egyesek ezt a tevékenységet az energiaigények csökkentését célozva klímavédelmi tevékenységként, mások a helyi közösségükbe való befektetésként, vagy az energiaszegénység elleni küzdelemként fogják fel.

A cikk kiemelkedő hazai példaként hozza fel a Mérce szerkesztőségének is otthont adó Kazán Közösségi Házban létrejött kezdeményezést. A 2022-es energiaválság miatt a helyi bérlő Transzformátor Központ és a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért (SZAKI) létrehoztak egy energiaügyi munkacsoportot, amely főként energiahatékonysági beruházásokra és a bérlői energiatudatosság növelésére, valamint számos szolidáris, a bérlő szervezetek számára kedvezőbb pénzügyi megoldásra (pl. csúsztatott befizetés, szolidaritási alap) összpontosított. Ennek keretében számos olyan kisebb fejlesztés valósult meg (tetőszigetelés, nyílászáró-javítás, fűtésrendszer optimalizálása), amelynek köszönhetően a következő évre 50%-os megtakarítást tudtak elérni. A kezdeményezés következő lépése, hogy az idén januárban a tetőn működésbe helyezett napelem révén befolyt összegből egy energiahatékonysági alapot hozzanak létre, amiből finanszírozni tudják a rossz adottságú épület teljes körű felújítását.

A pilot projekt megvalósulása után további fejlesztéseket is terveznek kivitelezni, elsősorban vidéki helyszíneken, abban a reményben, hogy a megszerzett tapasztalatokkal fontos támaszt tudnak nyújtani mindazoknak, akik hasonló lépésekkel vennék saját kezükbe az energiaügyeiket. Úttörő mivolta mellett pedig (nem utolsósorban) olyan szervezetek számára teremthetnek zöldebb és olcsóbb mindennapokat, akik a hatalom által hátrahagyottakon igyekeznek segíteni, akik a jelenlegi kizsákmányoló gazdasági rendszer igazságos alternatívájának építésén gondolkoznak.

A Kazán Közösségi Házban létrejött energiaközösségről ebben a cikkben írtunk korábban.