A józsefvárosi önkormányzati lakóházak kisajátításáról szóló törvényt (illetve az azt tartalmazó salátatörvényt) április 30-án fogadták el. Miután hetekig csak találgatni lehetett a bejelentés után arról, hogy mi lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) részére kisajátított nyolcadik kerületi lakóházak mintegy 500 lakójának sorsa, Pikó András polgármester és Jámbor András, a terület parlamenti képviselője lakógyűlést tartott csütörtökön az érintett bérlőknek. A gyűlésen rengeteg érintett jelent meg, akiknek az arcáról jól kivehető volt az elmúlt másfél hónap bizonytalansága, némelyek ijedten, mások már inkább rezignáltan hallgatták a polgármester beszámolóját a méltó elhelyezésért folytatott küzdelemről.

A kormány az első pillanattól kezdve azt hangoztatta, hogy a helyi lakók három garanciát is kapnak a lakhatásuk megoldására. Az első nem annyira az állam, mint inkább az önkormányzat által biztosítandó cserelakás, a második az állam közbelépése, ha Józsefváros nem tudná elhelyezni a lakókat, a harmadik pedig a kártalanítás. Az állam által vállalt garanciák azonban nem feltétlenül állnak erős lábakon, tekintve, hogy egyetlen felújítható és költözhető állami lakás található jelenleg a kerületben, de a városban sem áll rendelkezésre elegendő csereingatlan. A kártalanítás összege nyilvánvalóan valószínűtlen, hogy önmagában megoldaná a kiköltöztetettek lakhatását.

Mit lehet tudni a kisajátításokról jelen állás szerint?

Az április végén elfogadott törvényi rendelkezések értelmében

• a Diószegi Sámuel utca 18., 22., 24., 26., 28.,
• a Korányi Sándor utca 20.,
• a Dugonics utca 11.
• és a Sárkány utca 1.

alatti épületek kisajátítása történt meg, illetve az önkormányzat feltételezi, hogy hamarosan a Diószegi 20. is kisajátításra kerül. Az épületek így az állam tulajdonába kerülnek az önkormányzattól, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz a vagyonkezelőjük, így elviekben legalábbis, az NKE felel majd a házak takarításáért és karbantartásáért is.

A törvény alapján – amelynek vitáján Jámbor András, a kerület parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy abban „kétszáz család és ötszáz józsefvárosi sorsa van elrejtve” – a józsefvárosi önkormányzatnak kell felajánlania első körben cserelakást az érintett lakóknak 2025. január 31-ig. Ha ilyen felajánlást nem tud tenni a lakók számára az önkormányzat, az államra hárul a bérlők elhelyezésének feladata. Mint az alábbiakban látni fogjuk, ezt az eshetőséget az önkormányzat jelenleg próbálja elkerülni.

A józsefvárosi városvezetés az utóbbi hetekben intenzíven próbálja tájékoztatni a lakókat a helyzet alakulásáról, illetve több érdekvédelmi lehetőséget is biztosítanak. A lakáskeresést, az igények felmérését a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ végzi, jogsegélyszolgálatot biztosít az önkormányzat, Jámbor András képviselő, illetve az önkormányzattal együttműködve az Utcajogász Egyesület, a Józsefvárosi Bérlői Érdekvédelmi Közösség és a Város Mindenkié csoport is.

„Szerintünk nagyon szorít az idő, de az illetékesek ezt nem így látják”

Pikó a lakógyűlés felvezető felszólalásában igyekezett az önkormányzat lehetőségeit és terveit vázolni az előállt helyzetben. A polgármester leszögezte, hogy az önkormányzat azért dolgozik, hogy az érintett családok önkormányzati bérlők maradhassanak, és aki maradni akar a kerületben, annak legyen arra lehetősége.

„Mi ennek a módja? Ennek egyetlenegy módja van, az, hogy az állam a Józsefvárosi Önkormányzatot oly mértékben kártalanítja, hogy mi ebből minden bérlőnk számára olyan lakhatást tudunk biztosítani, ami önkormányzati lakhatás lesz.”

A kártalanításból Pikó szerint lehetséges lenne, hogy a magánpiacon jelenleg 1500 darab szabadon lévő lakásból Józsefváros venni tudjon annyit, hogy a mostani lakókat el lehessen helyezni. A polgármester leszögezte, hogy célja az, hogy mindenkinek jobb minőségű, helybeli lakást biztosíthasson. Ehhez az önkormányzatnak Pikó szavai szerint nem kevés pénzt, összesen nagyjából 17 milliárd forintot kell kialkudniuk az államtól. Mindezzel párhuzamosan az önkormányzat igyekszik minden egyes lakóval egyeztetni az igényekről annak érdekében, hogy fel tudják mérni azokat a szempontokat, amelyeket muszáj beépíteniük a lakhatási helyzet rendezésébe. A bérlők között számos mozgásában korlátozott, beteg, idős ember van, nekik értelemszerűen nem lehet megfelelő például egy lift nélküli ház emeletén lévő lakás. Mindezeket Pikó szavai szerint „már bocsánat, de a Budai Várból nem fogják tudni önöknek megmondani”.

„Szerintünk nagyon szorít az idő, de az [állami] illetékesek ezt nem így látják”

– jegyezte meg Pikó arra utalva, hogy sem a meghívott illetékes miniszterek, illetve az NKE rektora sem jelent meg a tájékoztató eseményen. Mindemellett – mint azt a polgármester elárulta – Pikó András megkeresését az ügyben kijelölt tárgyalófél, Fónagy János nemzetgazdasági miniszterhelyettes elhárította „időszerűtlennek” nevezve a tárgyalások megkezdését a józsefvárosi lakóingatlanokról.

Sára Botond láncai

A közelgő önkormányzati választáson a polgármesteri székért a Fidesz színeiben versengő

Sára Botond, a kerület korábbi polgármestere, jelenleg kampányszabadságon lévő fővárosi főispán a kisajátítások tervének kikerülése után szintén igyekezett megnyugtatni az érintett lakókat. Sára személyes garanciát vállalt arra, hogy a mostani bérlők sokkal jobb lakásokba költözhetnek majd, abban az esetben, ha őt választják meg polgármesternek. Hogy súlyt adjon szavainak, a polgármester-jelölt még drámai vállalást is tett a Józsefváros Újságnak korábban: ahogy elmondta, abban az esetben, ha a lakókat az utcára kerülés fenyegeti „akár a Pikóval együtt fogja odaláncolni magát a kapuhoz.”

Mint kiderült, Sárát saját pártjának döntéshozói sem tájékoztatták egyáltalán a kisajátítások tervéről, ezek szerint tehát sem budapesti főispáni minőségében, sem fideszes polgármester-jelölti minőségében nem tartotta fontosnak őt tájékoztatni a Fidesz egy, a helyi életet alapjaiban érintő, komplex beruházási tervről.

Azt azért leszögezte, hogy szerinte a kisajátításoknak nincs köze az éppen zajló önkormányzati kampányhoz.

„Semmilyen összefüggés nincsen, semmilyen összeesküvés nincs. Szerintem most ért ide ez a projekt, új rektor van, új elképzelések vannak, és szerintem most jutottak el oda, hogy egyébként ez meg fog valósulni”

– nyilatkozta.

A Mércének Jámbor András úgy fogalmazott, hogy adott esetben ugyan ő bármikor részt venne Sárával egy láncolós akcióban, ha azzal meg lehetne védeni valakit a kilakoltatástól. Habár a képviselő szerint a főispán „ilyet soha nem fog tenni, hiszen arra még nem volt példa az elmúlt 14 évben, hogy egy fideszes városvezető ellenállt volna a pártja központi akaratának, legyen szó mérgező akkugyárakról, tóparti építkezésekről, vagy bármiről.”

Lapunknak mind Pikó András polgármester, mint Jámbor András képviselő alapvetően optimistának mutatkozott abban a tekintetben, hogy a szükséges 17 milliárdos keretet sikerülhet kialkudni az államtól a bérházak lakóinak kártalanítása, illetve elhelyezése érdekében. Jámbor azt is közölte, hogy a június 9-i önkormányzati választások napja ettől még fontos mérföldkő lesz a bérlők küzdelmében, hiszen szerinte ekkor dől majd el, hogy „a pártállam alkalmazottja” lesz-e a polgármester, vagy egy, a helyiek érdekeit szem előtt tartó városvezető.

A lakossági fórumot Józsefváros Önkormányzata élőben közvetítette, a videót itt lehet megnézni: