Két hetük maradt elhagyni a leendő mini-Dubaj területét a rákosrendezői MÁV-lakások bérlőinek, de a minisztérium állításával ellentétben még többük lakhatási feltételeit nem sikerült megnyugtatóan rendezni – állítja a lakókat támogató Szikra Mozgalom és a több bérlő jogi képviseletét ellátó Szepesházi Péter ügyvéd.

Közeleg az állami cég tuladjonában álló bérlemények elhagyásának ferbuárban eredetileg 30 naposra szabott, majd később május 31-ig meghosszabbított határideje, ezért Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben érdeklődött a MÁV tulajdonosi jogait gyakorló Építési és Közlekedési Minisztériumnál a lakók sorsáról. A képviselő arról érdeklődött, hogy az érintetett lakók közül hánnyal nem sikerült még megállapodni cserelakásról vagy egyéb kompenzációról, és mi lesz a sorsa azoknak, akikkel nem tudnak a hónap végéig egyezséget kötni. 

Ágh Péter államtitkár szerdai keltezésű válaszában azt írja, „a MÁV Zrt. minden segítséget megad a lakásbérlők számára ahhoz, hogy alternatív bérleti, lakhatási lehetőséghez jussanak, vagy megtalálják a megfelelő jogi, pénzügyi megoldásokat”. Lázár János minisztériuma szerint csak olyan lakók vannak az érintett területen, akikkel már sikerült vagy csereingatlanról megállapodni, vagy akik cserelakás helyett a pénzbeli megváltás opcióját választanák: 

„E folyamat során a lakók egy része már elfogadta a felajánlott csereingatlant, másik része pedig pénzbeli megváltásra tart igényt. Biztosíthatom tehát, hogy a vasúttársaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakók helyzetét mindenki számára elfogadható módon oldja meg”

– írta Ágh.

A lakókat adománygyűjtéssel és tanácsadással segítő Szikra Mozgalom szerint azonban nem igaz, hogy minden érintett helyzete rendeződött volna. A szervezet zuglói képviselőjelöltje, Sudár Orsolya szerint

a lakók közül többen a mai napig nem tudják, hogy mi lesz velük, számukra a MÁV nemhogy jogi garanciát nem adott, de szóbeli ígéretet sem tett arra vonatkozóan, hogy milyen cserelakást szándékoznak nekik felajánlani, vagy miképpen kompenzálják őket.

Sudár szerint elképesztő, hogy „pár tucat család lakhatását nem lehet biztosítani egy 1900 milliárd forint értékű beruházásból, amelybe ráadásul a kormány 303 milliárd forintnyi állami támogatást ad a külföldi befektetőnek”.

A szikrás politikus csütörtökön lapunknak elküldött közleménye szerint egyébként a jogszerű kilakoltatáshoz érvényes bírósági végzésről sem tudnak egyelőre, hiába közeleg a május 31-i határidő. 

Az érintett lakók közül három bérlő jogi képviseletét ellátó ügyvéd, Szepesházi Péter a Szikra politikusával egybehangzóan azt nyilatkozta lapunknak, az ő tudomása szerint is többen vannak még – az ő ügyfeleit is beleértve –, akik cserelakást szeretnének, de egyelőre nem kaptak megfelelő ajánlatot  a MÁV-tól. Szepesházi ugyanakkor – ahogyan egy korábbi cikkünkben, úgy is most is – arra hívta fel a figyelmet: önmagában a cserelakás felajánlásának tényénél amire válaszában maga a minisztérium is koncentrál) sokkal fontosabbakaz új bérleti szerződés részletei. „Odaadhatják a Buckingham-palota oldalszárnyát is, hogyha a szerződés alapján joguk lesz két hónap múlva 50 ezerről felemelni 500 ezerre a bérleti díjat, vagy rendes felmondással felmondani neki” – magyarázta az ügyvéd. „A szerződés az, ami számít, hogy abban az egykori MÁV-os bérlők, szolgálati lakásosok, azok rokonai, jogi biztonságát hajlandók-e garantálni” – tette hozzá. Szepesházi azt is kiemelte: jogszerűtlennek tartja a május 31-i ultimátumot.

Mint ismert, a Tatai úti MÁV-lakások a Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek közti megállapodás keretében Rákosrendezőre tervezett szuperberuházásnak, az úgynevezett „mini-Dubajnak” állnak az útjában. A projekt ellenében a Szikra Mozgalom márciusban tüntetést is tartott.