Négy állami fenntartású felsőoktatási intézmény szakszervezete tárgyalt ma délután a Kulturális és Innovációs Minisztériumban Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral. A szakszervezeti vezetőket mintegy százan kísérték a tárgyalásra, melyen az érdekképviseletek magasabb bért kívánnak kiharcolni az egyetemi dolgozóknak.

Míg az egyeztetések zajlottak, az utcán több, a szakszervezeteket biztató, a tanárszakmák és a kutatói közösség szolidaritását szorgalmazó beszéd is elhangzott. Gerő Márton, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetétől (TDDSZ) a szolidaritás üzenetét hozta el. Felszólalásában elmondta, hogy

„a problémák a felsőoktatásban és a kutatásban lényegében ugyanazok. A bizonytalan környezet, a létbiztonság hiánya, a kizsákmányolás, a túlterheltség problémái jelen vannak úgy a felsőoktatásban, mint a kutatóintézetekben”, magyarázta, milyen okok miatt közös a kutatók és az egyetemi tanárok küzdelme.

Nesze semmi…

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (FDSZ-BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (FDSZ-ELTE) és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (FDSZ-MKE) működő Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ-LFZE) közös sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy „ha nagyon-nagyon lassan is, de haladnak” a tárgyalások.

Szieberth Dénes, a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete egyik tárgyalótagja beszámolt róla, hogy a mostani tárgyaláson „sikerült fixálni”, hogy ha béremelésre kerül sor, az úgy az oktatókat, mint a kutatókat és a nem oktató személyeket is érinteni fogja. „Ígéretet kaptunk az államtitkár úrtól, hogy a kancellárokkal közösen áttekinti, hogy az egyetemek belső, már meglévő forrásaiban milyen lehetőség van egy beosztásonkénti alap minimumbér kialakítására, s arra, hogy ezt a négy intézményben egységesen megvalósítsák”, mondta el a szakszervezeti vezető, aki hozzátette: „ez lesz az alapja a béremelésnek”.

Ám sajnos éppen a béremelés részleteit nem sikerült részletesebben kitárgyalni. Annyi bizonyos, hogy ezen felül csak két visszautasítás hangzott el a mai tárgyaláson. Az államtitkár szerint arra a problémára, hogy a doktoranduszok ösztöndíjak alacsonyak, s emiatt sokan inkább elhagyják az egyetemet, a nemzeti kiválósági program kiterjesztése lehet a megoldás.

Ha az államtitkáron múlik, inflációkövető bérelemelésre sem kerül sor, hiszen – mint azt Szieberth Dénes tolmácsolta – az államtitkár szerint „az inflációkövető béremelés jogszabályilag lehetetlen”.

A tárgyalások nem rögzített időpontban folytatódnak, hanem amikor az emelésről lehet beszélni, tudtuk meg a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón.

Határozott követelések

Az öt állami fenntartásban maradt egyetemből négy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) és a Képzőművészeti Egyetem eddig több mint 3 ezer dolgozója írta alá a nyílt levelet, amelyben a dolgozók a következő pontokban foglalták össze a követeléseiket:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítése az alapbérbe,
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban;
• az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítása,
• inflációkövető garantált éves emelés.

Az egyetemek szakszervezetei a petíció indítása után két alkalommal egyeztettek a felelős államtitkárral. Először április 11-én, amikor bérpapírjaikkal vonultak a Kulturális és Innovációs Minisztérium épülete elé a felsőoktatási dolgozók. Erre amiatt került sor, mivel röviddel előtte Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta a parlamentben, hogy a dolgozók valójában többet keresnek, mint amennyit állítanak. Az akkori megbeszélésnek azt lett az eredménye, hogy bár alig közeledtek az álláspontok, az egyik követelést, miszerint a kétszer 15 százalékos kiegészítés kerüljön bele az alapbérbe, elfogadja a minisztérium.

Az egy héttel később tartott egyeztetés szintén nem vezetett eredményre, ám közben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón magyarázatot adott arra, hogy a kormány miért nem teljesíti a szakszervezetek követelését. Gulyás szerint ugyanis háborús helyzet van, a kormány pénzügyi mozgástere csekély, s emiatt a felsőoktatási dolgozók béremelésére most nem futja.

A szakszervezetek ezt a kijelentést vitatták. Rámutattak, hogy érdemben hosszú évek óta nem nőtt az egyetemi tanárok bére, s világos, hogy ha a kormány akar költeni a felsőoktatásra, akkor futja rá.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa a VIII. kerületi Palotanegyedben nagyjából 200-250 milliárd forintból épül meg, közvetlenül a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedig a VIII. kerületben hatalmas beruházást hajt végre, ami miatt 500 embernek kell elhagynia az otthonát.

Az egyetemi dolgozók küzdelméhez időközben csatlakoztak a kutatók is. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) azt kívánja elérni, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (korábbi ismert nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) vezetősége fogadja a szakszervezet tárgyalódelegációját, és hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek a tudományos dolgozók bérhelyzetéről a fenntartóval, az állammal.